Hidegháború

1418 – ennyi napig tartott a Szovjetunió 1941–1945 közötti Nagy Honvédő Háborúja, s január 11-éig ennyi idő telt el 2022. február 24-e, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta. A náci Németországgal vívott véres küzdelemben 25 millió ember halt meg, 1170 város és 70 ezer falu vált rommá, s a Vörös Hadsereg eljutott Berlinig. A történelem jó oldalán állva a Szovjetunió jelentős nemzetközi presztízsre és befolyásra tett szert, igaz, ezt számos állam, köztük Magyarország vazallusi státusba kényszerítésére használta fel.

Nyolcvan évvel ezelőtt a Szovjetunió igazságos háborúban egyebek mellett Budapestért, Prágáért, Bécsért és Berlinért harcolt. Most a moszkvai diadaljelentések a nagyvilágban korábban soha nem hallott kis falvak elfoglalásáról adnak hírt egy olyan háborúban, amelyet a világ demokratikus része minden alap nélküli agresszióként tart számon. Az oroszok ukrán és nyugati becslések szerint négy év alatt több mint egymillió embert vesztettek halottban és sebesültben. Az orosz gazdaság stagnál, az ország elvesztette nemzetközi befolyásának jelentős részét. Venezuela, Szíria, Örményország, Azerbajdzsán, illetve az egykori közép-ázsiai szovjet tagállamok már nem Moszkvára néznek. Komoly válságban van Irán is, amely ezerszám szállított ugyan Oroszországnak drónokat, most mégis aligha számíthat komoly támogatásra az Ukrajnában lekötött Kremltől.

Oroszország jelenleg Ukrajna területének kevesebb mint húsz százalékát ellenőrzi. Bár tavaly mintegy ötezer négyzetkilométerrel növelte a megszállt területek kiterjedését, kisebb országrészt birtokol, mint 2022 márciusának végén, amikor Kijev és Harkiv térségében is megjelentek az orosz katonák.