Olajozott üzlet
Hétfőn kiderült, hogy a Molé lehet a szerb állami NIS olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész. A hónapok óta tartó tárgyalások első gyümölcse egy kötelező erejű szándéknyilatkozat, melyet Dubravka Djedovics Handanovics szerb energiaügyi miniszter dobolt ki a szerb sajtóban, majd kisvártatva a Mol is megerősítette a fejleményt.
A magyar olajvállalaté lesz a NIS 56,15 százaléknyi pakettje, ezzel hozzá kerül a társaság olajfinomítója Pancsovában, a benzinkúthálózata és a szénhidrogén-kutatási, -termelési portfóliója is. A Mol a részesedésért folyó versenyben az Egyesült Arab Emírségek mamutját, az ADNOC-ot előzte meg, de ők sem kullognak haza üres kézzel: a magyar társaság tárgyal velük, hogy ők is beszálljanak a NIS-be úgy, hogy a Mol többségi tulajdonrésze és irányítási joga megmaradjon. Az ügylethez szükség van az USA pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC), valamint szerb kormányzati és állami szervek jóváhagyására is – a felek március 31-éig szeretnék aláírni a végleges adásvételi szerződést.
A NIS többségi részesedésével a Molé lesz Szerbia egyetlen működő olajfinomítója, mellyel a Hernádi Zsolt vezette tőzsdei cég újabb évi 4,8 millió tonná+s nyersolaj-feldolgozó kapacitást szerez a százhalombattai, a Slovnafton keresztül birtokolt pozsonyi, valamint az INA-n keresztül birtokolt rijekai finomítójuk együttesen közel évi 19 millió tonnája mellé. Sokat nyom a latban, hogy Pancsova fedezi Szerbia piaci keresletének 80 százalékát, a saját és a Gazprom logójával ellátott benzinkútjai ellátásán túl más nagy fogyasztók is vásárolnak tőlük. A finomító jó állapotban van, mivel 2008-ban Szerbia azzal a feltétellel adta el a NIS részvényeit a Gazpromnak, hogy az orosz fél kötelezettséget vállalt a létesítmény modernizálására.
A Molé lesz a HIP-Petrohemija nevű petrolkémiai társaság is, mely 2021 óta 90 százalékban a NIS-é. A társaságnak Pancsovában és a vajdasági Cserépalján vannak létesítményei, illetve működik egy petrolkémiai üzeme az ugyancsak vajdasági Elemér nevű településen. A NIS-nek Szerbián kívül is vannak érdekeltségei. Olaj és gáz után kutat Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Angolában, kiskereskedelmi egységekkel pedig Bosznia és Románia mellett Bulgáriában is jelen van. Mindez több mint 400 benzinkutat jelent. A cég az áramkereskedelemben is érdekelt, a szerb mellett a boszniai, a montenegrói, a román, a szlovén és a magyar piacon is aktív.
Azt nem tudni, mennyibe kerülhet a NIS több mint fele, de Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője úgy számolt, hogy nagyjából 1,4 milliárd dollár lehet a reális ár. A HVG viszont úgy tudja, a Gazprom 2 milliárd dollárt kér a pakkért.
Az ügylet azért vált lehetségessé, mert Oroszország ukrajnai inváziója miatt az USA szankciókat vetett ki a Gazpromra, és azokat többszöri halasztás után tavaly októberben az addig mentességet élvező NIS-re is érvényesítette. Már ekkor felröppentek a hírek, hogy a Mol rástartolt a pakkra, és kisvártatva az ADNOC-érdeklődésnek is híre ment. Január közepén érkezett meg a szankciók élesítése óta az első olajszállítmány Pancsovába, maga a finomító pedig közel két hónapnyi állás után vasárnap kezdett bele a feldolgozásba, ennek gyümölcsét a tervek szerint január 27-étől szállítják ki a töltőállomásokra.
Láthatóan párhuzamos valóságok léteznek: a magyar kormány hangosan elítél minden Oroszország-ellenes szankciót, kivéve ezt, ami lehetővé teszi a Molnak a nagybevásárlást. Így a magyar olajcég másodszor is nyer az orosz–ukrán háborún, amelynek első hozadéka az Ural típusú olaj árának bezuhanása volt az ukrajnai invázió megindulása után. Persze az így képződő pluszhasznot a kormány szépen le is fölözte. Most viszont, amikor a társaság tovább folytathatja balkáni terjeszkedését, az Orbán-kormány nem tesz keresztbe neki, sőt igencsak aktívan segíti az ügyét.
A Mol számára a NIS-ben való tulajdonszerzés stratégiai szempontból tűnik a legfontosabbnak. Pancsovát jelenleg csővezetéken egyedül a horvát Omisalj kikötőjéből induló Adria vezetéken keresztül lehet nyersolajjal ellátni, azon, amelynek északi ága Százhalombattára fut be. A szerb társaság bekebelezésével egyesül az Adria két kuncsaftja, ami sokat javít a Mol alkupozícióján a csövet üzemeltető Janaffal szemben. A magyar és a horvát vállalat viszonya Hernádi Zsolt INA-ügye miatt labilis, és a Mol szerint a horvát fél a pozíciójával visszaélve méltánytalanul drága transzferdíjat fizettet velük a csővezeték használatáért. A NIS-szel a zsebben ezt minden bizonnyal eredményesen le tudják majd alkudni.
A következő napokban minden az OFAC-on múlik. Az amerikai hivatal – azzal az indoklással, hogy a vevőjelölt csak papíron svéd tulajdonú, valójában „a Kreml bábja” – tavaly megakadályozta, hogy a Gunvor megvegye a szintén szankciók alá vont Lukoil külföldi érdekeltségeit. Viszont minden előjel arra utal, hogy a magyar olajtársasággal nem lesz problémájuk, és nem állnak az útjába annak, hogy a Mol még nagyobb játékossá váljon a Balkánon. ¬ Tiszai Balázs
