Abelsőtartalékvisszavág

Orbán Viktor Facebook-oldala

A közösségi médiában is megosztja az ügy a romákat. A TikTokot pörgetve úgy tűnik, hogy a közélethez valamilyen módon köthető roma felhasználók – újságírók, politikusok, zenészek – jellemzően a „tőlük várható” módon nyilvánulnak meg, a kormánytól független vagy ellenzéki hangadók lemondásra szólítják fel a tárcavezetőt, a kormányközeli szereplők viszont kiállnak Lázár mellett, vagy arról beszélnek, hogy a baloldal kiforgatja a miniszter mondatait. Izgalmasabb jelenség, hogy a történtekre számos olyan roma tartalomgyártó is reagált, aki alapvetően nem foglalkozik közélettel, politikával. Gyakran jelenítik meg az ügy szimbólumává vált vécékefét, sokan viszont egészen másként üzentek Lázárnak és köreinek: saját bizonyítványukat mutatják be a közösségi médiában, vagy mélyebb társadalmi problémákra, például a tömegeket érintő dolgozói szegénységre hívják fel a figyelmet. Noha sok esetben nem jelenik meg konkrét politikai üzenet, választási szimpátia, a politikai viselkedéssel, kommunikációval foglalkozó Bene Márton szerint ezeknek a posztoknak így is lehet hatásuk a kampányban. Mivel a reakciót kiváltó mondatokat egy miniszter, a kampány egyik vezető arca mondta, azokat szinte lehetetlen leválasztani a politikáról. ¬ Szentirmai Áron

Messzire ment és mélyre nyúlt a Tisza Párt elleni kampányban a Fidesz, ezúttal a Lázár János gyöngyösi lakossági fórumán tüntető romákat próbálta azzal lejáratni, hogy büntetett előéletűek. A kormánypárt a vádakat megalapozandó egy videót is készített, mely egymás után mutatja a kikockázott arcú tüntetőket, majd a monogramjukkal és az életkorukkal együtt azt is felsorolja, hogy állítólag milyen bűncselekmények miatt ítélték el őket korábban. Annak ellenére, hogy a tüntetők közül többen is úgy nyilatkoztak: semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Ezzel nem csak a retorika a gond. A kormánypárt, lényegében saját kampánycéljaira, olyan személyes adatokat hozott nyilvánosságra, ­amilyenek kezelésére még a miniszterelnöknek sincs joga.

A büntetett előélethez fűződő információk különleges személyes adatnak számítanak, amelyeket – más személyes adatokhoz hasonlóan – a kormány és tagjai nem ismerhetnek meg, hiszen ezzel olyan hatalmi fölénybe kerülnének az állampolgárokkal szemben, ami jogállamban nem engedhető meg. Éppen ezzel a túlhatalommal szemben nyújt védelmet az egyének információs önrendelkezéshez való joga – mondja a HVG-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. A személyes adatok nyilvánosságra hozatala külön adatkezelésnek számít, amihez cél és jogalap is kell. Remport szerint véleménynyilvánítás és közéleti beszéd szempontjából ugyan előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy egyébként ismeretlen felszólalónak is tűrnie kell a magánszférája korlátozását – például felvételek készítését – vagy a kritikát, de ez sem jelenthet felesleges beavatkozást a magánéletükbe. Ráadásul – emeli ki a TASZ jogásza – a gyöngyösi fórumon történtek egyáltalán nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Itt olyan emberek tüntettek, akik sértve érezték magukat Lázár János kijelentése miatt, és ezzel nem tettek mást, mint hogy a véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való alapjogukat gyakorolták. Ennek pedig semmi köze nincs az előéletükhöz – mondja Remport Ádám, aki ennek alapján jogsértőnek tartja a történteket. Ezen még az sem változtat, hogy az érintettek arcát kikockázták, hiszen más felvételek alapján könnyű őket beazonosítani.

Az érintett tüntetőknek a jogász szerint több lehetőségük is van: kezdeményezhetik például az adatvédelmi hatóság (NAIH) vizsgálatát. Indíthatnak személyiségi jogi pert is, sőt rágalmazás és személyiségi jogok megsértése miatt büntetőfeljelentést is tehet az ellen, aki közzétette a videót – vagyis akár fideszes politikusok ellen is. ¬ Serdült Viktória

Túry Gergely

Éppen hat éve, 2020 februárjában dobta be az Orbán-kormány egy nemzeti konzultáció ötletét, amikor politikai tőkét akart kovácsolni a cigányokkal szembeni előítéletekből és a cigányellenességből. Akkor a gyöngyöspatai cigányok számára a roma diákok szegregált oktatása miatt megítélt kártérítés ügyét akarták megkonzultáltatni. Jogállamban teljesen abszurd módon az emberek véleményét a kártérítés kifizetését elrendelő, már jogerős bírósági döntésről kérdezték volna, amelynek végrehajtását minden eszközzel szabotálta a kormány. A helyzetet súlyosbította, hogy előzőleg Orbán Viktor a megítélt kártérítést munka nélkül szerzett pénznek nevezte, amelyet egy „etnikailag meghatározó csoport tagjai” kapnak. Aztán, hogy ne legyen ennyire egyértelműen cigányellenes a közpénzből folytatott állami propagandaakció, kiegészítették a konzultáció kérdéseit egy másik üggyel, a börtönök zsúfoltsága miatt megítélt kártérítések témájával. A terveket azonban az utolsó pillanatban felülírta a Covid-világjárvány kitörése, és a téma – konzultáció formájában – azóta sem került elő. ¬