Csend a vihar előtt
Több mint kilencéves mélypontjára lassult az infláció: idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Egészen pontosan amikor a Központi Statisztikai Hivatal február 1–20. között összeírta az árakat, akkor egy liter 95-ös benzin még 560 forintba került, ugyanennyi gázolaj 573 forintba. Ráadásul tavaly ilyenkor még többéves csúcs közelében, 631, illetve 641 forintnál jártak az üzemanyagárak, amelyek 11,1 százalékos esése óriási szerepet játszott abban, hogy annyira alacsony lett az infláció, aminél kisebb utoljára 2016 novemberében volt.
Fontos részlet az is, hogy az élelmiszerek mindössze 0,2 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt, sőt ha e körből kivesszük a házon kívüli – éttermi, büfés, iskolai, óvodai – étkezés 8,1 százalékos drágulását, az marad, hogy a bolti élelmiszer-vásárlás 3,2 százalékkal még olcsóbb is lett. Ebben az árrés szabályozásának is van némi szerepe, de az igazán fontos oka az, hogy világszerte csökkennek az élelmiszerárak. Az állami nyomásgyakorlás hatása ott is látszik, hogy a „fel nem sorolt szolgáltatások” nevű sor, ahova a banki díjak is tartoznak, 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy éve, miután a 2025. januári díjemelések már kiestek a bázisból, s ugyanígy a telefon- és internetdíjaknál is csak 3,5 százalékos emelkedés látszik a 2025. eleji emelést követő magasabb bázishoz viszonyítva. A tartós termékeknél segített a forint hónapokig tartó erősödése, de ez a csoport így is átlagon felül drágult, ahogy az alapanyagként használt nemesfémek ára nőtt. A szolgáltató szektor árai is átlag fölött nőttek, de az ottani 4,2 százalékos mutató így is 2021 októbere óta a legalacsonyabb szolgáltatásinfláció. Bezzeg a változatlan, hatósági árú vezetékes gáz a sokat vitatott módszertan miatt 10,8 százalékkal látszik drágábbnak az egy évvel korábbinál. És itt még a januári hideg hatása nem is jelent meg, a KSH ugyanis egyelőre csak a 2025. január–decemberi fogyasztási adatokból tud számolni, a januári többletfogyasztás a márciusi statisztikában jelentkezik majd.
Így az a különös helyzet állt elő, hogy amíg korábban éveken át az MNB 2–4 százalék közötti célsávjának teteje fölött volt az infláció, most – 2018 februárja óta először – a 2–4 százalékos sáv alsó határát nem sikerült elérni. De az elemzők már a világpolitikai káosz előtt is arra figyelmeztettek, hogy 2026 második felében az áremelkedés üteme ismét 3, akár 4 százalék fölé is emelkedhet, az elmúlt hetek közel-keleti eseményei után pedig ez különösen valószínűnek tűnik. A februári alacsony mutató négy fő oka – olcsó benzin, erősebb forint, alacsony világpiaci élelmiszerárak, magyar állami beavatkozás – közül az első kettő mostanra már a múlté.
A februárt bőkezű költekezéssel kezdte az állam: egyetlen hónap alatt összejött a hivatalos, 4,22 ezermilliárd forintos éves költségvetési hiánycél fele, de ez a 2,1 milliárd forint még az informálisan 5 ezermilliárdosra emelt célnak is a 42 százaléka. A 14. havi nyugdíj első negyede 145 milliárd forintba került, a lakástámogatások 160, az adókedvezmények pedig 60 milliárd forintot vittek el. A költségvetés persze választási osztogatás nélkül is fejnehéz, a kiadások inkább az év első hónapjaiban szoktak nagyok lenni (továbbá decemberben), a bevételekből pedig az év végén érkezik több, de a friss számok így is azt mutatják, hogy 2026 második felében kisebb mozgástere marad annak, aki akkor kormányon lesz.
