Emlékmás
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Egyszer lent
Kisbefektetés,nagynyereség
Összeáll a kép?
Gyógyítani nem lehet a demenciát, sőt sokszor elkerülni sem, az esetek nagyjából 45 százalékában viszont a tudomány mai állása szerint késleltethető vagy teljesen meg is előzhető az időskori elbutulás.
Ehhez többnyire egyszerű életmódbeli szokásokat kell begyakorolni, illetve olyan tevékenységeket végezni, amelyek segítenek megőrizni az emlékezet frissességét és a kognitív funkciók működését. Értelemszerűen olyasmiket, amik a befolyásolható rizikófaktorok ellen hatnak.
Minél több mozgás, minél kevesebb ülés – hangzik az első szabály, amelynek létjogosultságát egy tavaly publikált, nagymintás életmódkutatás is visszaigazolta. E szerint akik a korábbi ülő életmódjuk után naponta csupán 10 percet tornáztak némi iránymutatás alapján, azoknál máris csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
Az étkezés szintén kulcsfontosságú a mentális egészség szempontjából. A mediterrán étrend – több zöldség, gyümölcs, olajos magvak, illetve kevesebb cukor, vörös és ultrafeldolgozott hús – kimutathatóan csökkenti az elbutulás kockázatát. Az ultrafeldolgozott húsféleségek igazoltan rontják a kognitív képességeket.
Az emberi kapcsolatok, a társas támogatás szintén védik a mentális egészséget, ezzel szemben a magány növelheti a demencia kockázatát.
Arra is több kutatás mutatott már rá, hogy a szellemi aktivitás – különösen nyelvtanulás vagy idegennyelv-használat, illetve az élethosszig tartó olvasás, írás – milyen jó hatással van az időskori kognitív egészségre. A chicagói Rush Egyetem orvosi központjának kutatói nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a fajta intellektuális stimuláció 38 százalékkal csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Ráadásul ez a hatás független a szociokulturális környezettől. Más vizsgálatokból az is kiderült, hogy időskorban javítja a szellemi fittséget az új technológiák felfedezése, például videójátékok játszása, új kütyük használatának megtanulása.
Kulcsfontosságú lehet ebben az életkorban az alkoholfogyasztás teljes korlátozása, mivel a legújabb kutatások szerint az ital már kismértékben is növelheti a demencia veszélyét. Vagyis nem igazak azok a korábbi vélemények, amelyek szerint egy kis alkohol még jót is tesz az agysejtek működésének. Mindezt több százezer időskorú bevonásával végzett kísérletek igazolták.
Kevesen gondolnak arra, hogy a védőoltások is hasznosak lehetnek az Alzheimer-kór ellen, pedig a kutatások erre engednek következtetni. Egyrészt nem árt, ha az idősek már nem kapnak el különféle súlyos fertőzéseket, másrészt akad néhány vakcina – köztük az övsömör elleni –, amely kifejezetten lassítja a demencia kifejlődését.
Végül két hétköznapi tevékenység is hasznos védőfaktor lehet a demencia ellen. Az egyik az éneklés vagy zenélés, amelynek kimutatható pozitív hatásai vannak, a társas kapcsolatok erősítésétől a lélek megnyugtatásán és az érzelmek kifejezésén át az agy felüdítéséig. Akár tánccal kombinálva.
A másik ilyen könnyen kivitelezhető és különösebb erőfeszítést sem kívánó szokás a rendszeres szunyókálás. Ez egyrészt enyhíti az éjszakai alváshiány miatti fáradtságot, másrészt akár egy tízperces bólintás is hatással lehet a kognitív és tanulási képességek, illetve a hangulat javulására. ¬