Új utakon
Sok egyéb mellett a fájdalom időtartama is különbözik a férfiaknál és a nőknél, és ebben az esetben utóbbiak vannak hátrányban: általában tovább tart náluk a fájdalom, és gyakrabban válik krónikussá. Ez a megfigyelés nem új keletű, azonban sokáig pszichológiai, érzelmi vagy társadalmi tényezőkkel indokolták a különbséget. A Michigani Állami Egyetem neuroimmunológusait viszont nem elégítették ki ezek a magyarázatok. A kutatók egérkísérletek eredményeit kombinálták autóbalesetben érintettek adataival. Az ilyesfajta sérülés ugyanis sokszor jár hosszas mozgásszervi fájdalommal, így ideális annak vizsgálatára, hogy miként válik az akut fájdalom krónikussá. A vizsgálatok során egy specifikus gyulladáscsökkentő molekulára, az interleukin–10-re (IL–10) fókuszáltak, mérték a szintjét mind bőrsérüléses egerekben, mind a sürgősségi osztályokon fekvő, közúti balesetet szenvedőknél. Kiderült, hogy az IL–10 – amellett, hogy csillapítja a gyulladást – kikapcsolja a fájdalomérzékelő idegsejteket is, azaz egyfajta fájdalomcsillapítóként hat. Az IL–10-et a vérben keringő monociták termelik és juttatják el a sérült szövetekbe. Megállapították, hogy a tesztoszteron befolyásolja, mennyi IL–10 termelődik, azaz a férfiaknál e hormon magasabb szintje a magyarázat a gyorsabban múló fájdalomra. Az eredményeik alátámasztják, hogy a testben zajló fájdalomcsillapítás nem passzív, hanem aktív, immunvezérelt folyamat. A jövőbeli terápiák célja így a fájdalomjelek egyszerű blokkolása helyett a szervezet saját fájdalomcsillapító mechanizmusának erősítése lehet.
