Kínzóeszköztelenség

Alattomos fertőzés ez: a kórokozó nem kívülről jön, nem lehet távol tartani, hanem az ember testében lappang, akár évtizedeken át. Az övsömört ugyanaz a vírus okozza, amelyik a bárányhimlőt. Ezt a gyermekbetegséget szinte mindenki elkapja – illetve elkapta, amíg be nem vezették ellene az oltást. Magyarországon ennek a vakcinának a beadása 2019 ősze óta kötelező, az első adag 12 hónapos korban esedékes, vagyis a most 6 és fél év körüliek kapták meg először. Valószínű – de csak évtizedek múlva fog bebizonyosodni –, hogy a mostani oltottak között ritkább lesz az övsömör, amikor túllépik a 60-at. 

A mai felnőttekben viszont a bárányhimlőjük óta ott lappang a vírus, mégpedig a gerinc menti idegdúcokban. Meglehet, időnként próbálkozna is, de észrevétlen marad, mert az egészséges immunrendszer többnyire sarokba szorítja. Veszélyben főképp az 50 fölöttiek vannak, akiknek lassacskán gyengül az immunrendszerük. De a kockázati csoportokhoz tartoznak – életkortól függetlenül – mindazok, akiknek az immunrendszerük betegség vagy gyógykezelés miatt gyenge. Becslések szerint az emberek 20–30 százaléka valamikor végigszenvedi az övsömört. Alapesetben a betegség néhány hétig tart, de az sem ritka, hogy az idegfájdalom hónapokig, évekig elhúzódik.

A bárányhimlő (varicella) és az övsömör közötti összefüggésre a XIX. század vége felé egy magyar orvos, Bókay János figyelt fel. A végső bizonyítékokat a múlt század közepén tárták fel. Azóta viseli a kórokozó mindkét betegség nevét: varicella zoster vírus. A görög eredetű latin zoster az ókorban többféle öv – köztük egy féloldalas testpáncél – megjelölése volt. Ez a név a magyarhoz hasonlóan a leggyakoribb tünetre utal: a felsőtesten – igaz, többnyire csak az egyik oldalon – övszerűen körbefutó fájdalmas hólyagokra. A tünetek annak az idegnek a pályáját követik, amelynek a tövében megbújt a vírus. Az övsömör teljes neve herpes zoster, és a vírus valóban rokona az ajkakon vagy más érzékeny testrészeken megjelenő herpesz kórokozójának.