Bűnbánó Balásy
Balásy Gyula a Tisza Párt-közeli Kontrollnak adott interjúban sírást mímelve jelentette be hétfőn, hogy közjegyzői okiratban mond le cégcsoportja központi társaságai – a Lounge Design Kft., a Lounge Event Kft., a New Land Media Kft. és a Visual Europe Zrt. – feletti tulajdonáról, valamint magántőkealapokban tartott befektetéseiről, és ezeket az államnak ajánlja fel. A Fidesz kedvenc plakátosaként emlegetett Balásy – akinek nevéhez a gyűlöletkampányok, a nemzeti konzultációk vagy éppen a Nemzeti Petíció kommunikációja fűződik – a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra tette, és mintegy 100 milliárd forintnyi szerződésállományról beszélt.
A felajánlott cégek üzleti modellje az elmúlt évtizedben szorosan összefonódott az állami megrendelésekkel, ám ennek fenntarthatósága a Tisza Párt április 12-ei kétharmados győzelmével egy csapásra kérdésessé vált. Maga Balásy is elismerte, hogy a „jelenlegi keretrendszerben” nem látja biztosítottnak a cégcsoport jövőjét, több számlájukat már zárolta is a NAV, ami a vállalatok értékelését is alapvetően befolyásolja.
A rendelkezésre álló, még 2024-re vonatkozó pénzügyi adatok jóval visszafogottabb képet rajzolnak a milliárdos üzletember által említett 80 milliárd forintos értéknél. A négy vállalat ugyan az utolsó beszámolók alapján 121 milliárd forintos eszközállománnyal rendelkezett, de ezzel több mint 66 milliárdos kötelezettség állt szemben, így a nettó eszközérték – az azóta kifizetett osztalékokat is figyelembe véve – inkább 40-45 milliárd forint körül alakulhat, különösen úgy, hogy a jövőbeli jövedelemtermelő képességük bizonytalanná vált. A szerződésállomány nagysága nem tekinthető stabilnak, annak jelentős része ugyanis olyan keretszerződés, amely mögött az állam áll megrendelőként, miközben Magyar Péter már a kampányban jelezte, hogy felülvizsgálja a gyanús konstrukciókat, és egyes kifizetések leállítását is kilátásba helyezte. Így a papíron létező megbízások realizálhatósága erősen kérdéses.
A Balásy-birodalom felemelkedése elválaszthatatlan a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által 2015 után kialakított központosított beszerzési rendszertől, amely a spórolás ígéretével indult, de a gyakorlatban fokozatosan szűkítette a versenyt: a kezdetben háromszereplős piac néhány év alatt egyszereplőssé vált. A legutóbbi, egyenként 75 milliárd forintos kommunikációs és rendezvényszervezési megállapodások lényegében automatikusan irányították a megrendeléseket Balásy cégeihez. A rendszer kulcseleme az úgynevezett versenyújranyitás, amelynek során az állami intézmények nem nyílt versenyben választanak szolgáltatót, hanem a már kiválasztott egyetlen szereplővel, Balásy cégeivel tárgyalnak. Ez a konstrukció tette lehetővé, hogy 2026 első negyedévében 69 megbízás keretében több mint 35 milliárd forintnyi munka jusson két, most az államnak felajánlott Balásy-céghez, a Lounge Design Kft.-hez és a New Land Media Kft.-hez úgy, hogy a beszerzéseket intéző, Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal más piaci szereplőket meg sem keresett.
Az államnak felajánlott négy kulcsvállalat az elmúlt években jóval a piaci szint felett teljesített: árbevétel-arányosan akár négyszer-ötször akkora nyereséget értek el, mint versenytársaik. A G7 gazdasági portál számításai szerint ez 2017 és 2024 között 47–53 milliárd forint olyan többletprofitot jelentett, amely nem a piaci versenyből, hanem döntően az állami megrendelésekre épülő rendszerből fakadt. A cégek kiterjedt alvállalkozói hálózatra támaszkodnak, egyes esetekben a közvetített szolgáltatások beszerzési értéke és a nyereség együtt szinte teljes egészében lefedte az árbevételt, ami arra utal, hogy a tényleges munkát nagyrészt külső szereplők végezték el.
A tömeges állami megbízások előtt, 2017-ig a négy társaság alig fizetett érdemi osztalékot, azóta viszont közel 92,5 milliárd forint nyereséget vettek ki belőlük a tulajdonosok. Ennek döntő része Balásy Gyulához került: a New Land Media és a Lounge Design mintegy 55 milliárdos osztaléka teljes egészében nála landolt, és a Lounge Event 30,5 milliárdjából is csak néhány százmillió jutott egy korábbi kisebbségi tulajdonosnak. A Visual Europe-ot Balásy közvetetten, nem egyedüli tulajdonosként birtokolja, így az onnan kivett több mint 7 milliárd forint nem teljes egészében őt gazdagította.
A felajánlás ugyanakkor feltűnően nem terjed ki a teljes üzleti portfólióra: kimaradt például a Media Dynamics Kft., amelynek ügyfelei között a Lidl, a Spar, a Provident és a Richter mellett olyan NER-közeli cégek is megtalálhatók, mint az MBH Bank vagy a One Magyarország. A társaság 2018 után dinamikusan nőtt, 2024-re csaknem 13 milliárd forintos árbevételt ért el, és évről évre százmilliós nagyságrendű nyereséget termelt. A HVG tudta meg, hogy a választás után Balásy ügyvédei megpróbálták értékesíteni a céget, Fonyó Károly, Simicska Lajos egykori üzlettársa azonban elutasította az ajánlatot. Szintén kimaradt a felajánlásból a Lounge Communications pr-ügynökség, amely piaci ügyfelekből él, évi 1–1,5 milliárd forintos bevétel mellett 300–375 millió forint körüli profitot ér el.
A vállalkozó tehát a vélhetően egyébként is enyészetre ítélt, az állami megrendelésekre épülő cégeit adná az államnak, azokat, amelyek jövője a Tisza Párt kormányzásával és ígéretével, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással bizonytalanná vált – miközben a piacibbnak tűnő lábak a tulajdonosnál maradnak. A Tisza politikusainak üzeneteiből azt lehet kiolvasni, hogy Balásy nem számíthat egérútra.
Balásy az interjúban luxusingatlanjairól azt mondta: jómódú, külföldi ingatlanokba is befektetett, ezeket kiadja. A máriaremetei, hegybe vájt villát többgenerációs otthonnak nevezte, ami nem biztos, hogy megvalósul. Tihanyi, lebegő villája helyett pedig inkább helyi kapcsolódásairól beszélt. ¬ Angel Marianna
