Kitartásokésbetartások
Az új jegybanki vezetés fordulatot hajtott végre, amit a befektetők is elismernek – üzente az Országgyűlés illetékes bizottságában Kármán András, aki a Pénzügyminisztérium és az MNB közti jó együttműködésre számít. Az elmúlt negyedszázadban erre alig akadt példa.
Kalandos vizeken
Véd-ésdacreakciók
A magyar miniszterelnökök és az MNB elnökei között a szakmai konfliktus a költségvetési és a monetáris politika eltérő célrendszeréből adódott, ám ezt a legtöbb esetben személyes ellentétek is súlyosbították.
¬ Surányi György
(1990. július 1. – 1991. november 30.)
Amikor a pénzügykutatói múltból kiemelkedett Surányit kinevezte az MNB élére Antall József miniszterelnök, a jegybank még a kormányzat alá tartozott. Az elnökkel szemben a kormányzó Magyar Demokrata Fórum (MDF) radikális népnemzeti szárnya bizalmatlan volt, úgy vélekedett, hogy az MNB nem nyújt elég támogatást a gazdaság helyreállításához. Az MDF akkori alelnöke, a későbbi Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) alapítója, Csurka István személyes támadást intézett ellene. Surányi aláírta a szélsőjobb előretörésével szemben közmegegyezést szorgalmazó Demokratikus Chartát, ezért Antall József a jegybanktörvény elfogadása után nem őt nevezte ki az MNB élére.
¬ Bod Péter Ákos
(1991. december 9. – 1994. december 14.)
Antall József az ipari és kereskedelmi miniszterét, Bod Péter Ákost jelölte a jegybank élére. A piacgazdasági átmenet nehézségei és a szovjet piac megszűnése következtében a gazdaság 1991-ben 12 százalékkal, majd további 3 százalékkal zsugorodott, az infláció 35 százalékra nőtt, és tartósan húsz százalék fölött ragadt. Az államadósság a hazai össztermék 90 százalékára ugrott. A választások után az MSZP–SZDSZ koalíciós kormány élén Horn Gyula megvonta a bizalmat Bod Péter Ákostól, aki 1995 januárjától elfogadta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatói tagságát.
¬ Surányi György
(1995. március 1. – 2001. március 1.)
A pénzügyi csőddel fenyegető helyzet elhárítására Bokros Lajos pénzügyminiszter és az MNB-be visszatérő Surányi stabilizációs programot készített. A megszorítások ellenére nem esett vissza a gazdaság, a felpörgött infláció ütemesen csökkent, a forint árfolyamát az előre meghirdetett csúszó leértékelés a kívánt pályán tartotta, a gazdaság lendületbe jött. Az 1998-as választások után a Fidesz a MDF-fel és a Független Kisgazdapárttal alapított kormányt. Az ázsiai, majd az orosz pénzügyi válság a magyarországi pénzpiacot is veszélyeztette, ám a helyzetet Chikán Attila gazdasági és Járai Zsigmond pénzügyminiszter Surányival összhangban jól menedzselte. Orbán azonban 1999-től – az MNB leánya, a bécsi CW Bank kétes és megalapozatlan hitelezésére hivatkozva – támadást indított Surányi ellen, őt téve felelőssé, hogy a bank vesztesége miatt nem jut elég pénz oktatásra, nyugdíjemelésre. Surányi a megalázó nyilvános támadások hatására felajánlotta lemondását, amit Orbán a várható pénzpiaci felzúdulást mérlegelve nem fogadott el.
¬ Járai Zsigmond
(2001. március 2. – 2007. március 2.)
A pénzügyminiszteri székből az MNB élére teleportált elnök a forint konvertibilitását a tőkeműveletekre is kiterjesztette, ezzel lehetővé téve a devizában történő eladósodást, és megcélozta az euró bevezetését. A 2002-es választások előtt és után az Orbán-, majd a Medgyessy-kormány hatalmas költségvetési hiányt hozott össze. 2003-ban spekulációs támadások indultak a forint ellen, az azokra adott kapkodó válaszok következtében mind a költségvetési, mind a monetáris politika elvesztette hitelességét. A kettő tartósan elszakadt egymástól. A Medgyessyt váltó Gyurcsány Ferenc a saját választottjaival duzzasztotta fel a monetáris tanácsot. Az MNB és a kormány háborúskodása Járai távozásáig folytatódott.
¬ Simor András
(2007. március 3. – 2013. március 3.)
Az új jegybanki vezetés megszüntette a forint árfolyamsávját, azóta a magyar valuta kurzusát a piac alakítja. A globális pénzügyi válság 2008 októberében elérte Magyarországot, ekkor az MNB drasztikus kamatemelésre kényszerült, Gyurcsány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult. Az IMF–EU 20 milliárd eurós hitelével megtámogatva Simor András és a Gyurcsányt váltó Bajnai Gordon vezetésével az ország átvészelte a kritikus hónapokat. A szigorú jegybanki és a megszorító jellegű költségvetési politika súlyos recessziót okozott. A 2010-es választások után Simor az unortodox politikához útban volt. Orbán Viktor 2010 nyarán az elnök fizetését kétmillió forintra csökkentette, Cipruson tartott megtakarításai miatt offshore-lovagnak titulálta, lemondásra próbálta kényszeríteni. A magas kamatokkal megtámogatott forintot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter túlértékeltnek tartotta, kormányközeli szakértők kinevezésével a jegybanki vezetők a monetáris tanácsban kisebbségbe kerültek. A puccsot kamatvágások sora követte. 2013 márciusában Matolcsy György került az MNB élére.