Sok beszéd, kevés alku
Rakétakilövők, valamint vízi aknák telepítésére készülő csónakok ellen indított légicsapásokat az USA Dél-Iránban – közölte hétfőn az amerikai hadsereg központi parancsnoksága. A támadások a Bandar Abbasz kikötő melletti területeket célozták, a városban található az iráni haditengerészet egyik támaszpontja. Amerikai indoklás szerint védelmi lépésekről volt szó, és továbbra is tart a tűzszünet. Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy lelőtt egy amerikai Reaper drónt. Egyelőre nem világos, hogy kiújulnak-e a harcok, ami alááshatja a közvetett tárgyalásokat az USA és Irán között. Bár mindkét fél előrehaladásról számolt be, sőt Donald Trump amerikai elnök még azt is mondta, hogy küszöbön a megállapodás, mind iráni, mind amerikai tisztviselők sokkal visszafogottabban nyilatkoztak. A közvetítésekbe Pakisztán mellett bekapcsolódott Katar és több más arab ország is.
A felek szándéknyilatkozat aláírásáról tárgyalnak, amelyben 30–60 napra meghosszabbítanák a tűzszünetet, és ezalatt Irán feloldaná a Hormuzi-szoros zárlatát, az USA pedig megszüntetné az iráni kikötők blokádját. Az alkunak ugyanakkor nem részei a bonyolultabb kérdések, amelyeket a tűzszünet alatt vitatnának meg. Ilyen például a Teherán elleni szankciók feloldása, a befagyasztott iráni követelések szabaddá tétele, de legfőképpen az iráni nukleáris program. Trump ragaszkodik az utóbbi leállításához, és a 440 kilogramm 60 százalékosra dúsított urán elszállításához Iránból, de Teherán ebben nem akar engedni.
Míg az USA Izraellel együtt indította el február végén az Irán elleni légicsapásokat, a konfliktus lezárására irányuló diplomáciai folyamatból Trump teljesen kizárta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Izraelben és Trump republikánus pártjában is amiatt aggódnak, hogy az elnök – jobb híján – gyenge megállapodást köt, és túl sokat enged. A tárgyalásoknak például nem része az iráni rakétaprogram és Teherán térségbeli csatlósainak támogatása sem. Ez azt jelenti, hogy nemhogy nem sikerül a háború egyetlen célját sem elérni, de Irán még ellenőrzése alá is vonta a korábban szabadon átjárható Hormuzi-szorost. Közben Trump – talán Netanjahu megnyugtatására – közölte, hogy az iráni egyezséghez kapcsolva kibővítenék az Ábrahám-megállapodásokat, amelyek keretében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein 2020-ban elismerte Izraelt mint államot. Az elnök hétfőn arra kérte Katart, Pakisztánt és Szaúd-Arábiát, hogy normalizálják a kapcsolatukat Izraellel. Iszlámábád elutasította a javaslatot, és a két arab ország is a palesztin önrendelkezéshez köti a zsidó állam elismerését.
Pakisztán a múlt héten 8 ezer katonát, több vadászgépet és légvédelmi ütegeket telepített Szaúd-Arábiába a két ország között tavaly kötött védelmi megállapodás alapján. Iszlámábád kényes diplomáciai egyensúlyozásba kezdett Rijád és Teherán között, de a haderő küldése több pusztán jelképes lépésnél. Azt jelzi, hogy Irán nem támadhatja következmények nélkül a királyságot, amely Pakisztán fontos támogatója.
