Féktelenfejlesztések

BOSCH / Martin Stollberg

Az utastérbe helyezett kamera nem csak a bent ülők jelenlétét és potenciálisan veszélyes testtartását érzékeli. Arra is képes, hogy az arcon a szabad szemmel nem látható véráramlat változásait kövesse, így méri a sofőr pulzusát, hogy még azelőtt jelezze, hogy probléma lehet a vezetővel, hogy megtörténne a baj. Ezt nem egy science-fic­tion filmben, hanem a Bosch renningeni kutatás-fejlesztési központjában láttuk. A technológia fejlesztése jelenleg ott tart, hogy a testtartásfigyelő funkció már idén autókba kerülhet.

Szintén friss fejlesztés az SMP290 szenzorral működő gumiabroncsnyomás-érzékelő, amely a motorkerékpároktól kezdve a személyautókon át a tehergépjárművekig és buszokig segít meghosszabbítani a gumiabroncsok élettartamát, csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást és növelni a jármű biztonságát. Különlegessége az integráltságában rejlik, az érzékelő a működéshez szükséges összes fontos komponenst magában foglalja: egy kéttengelyes gyorsulásérzékelőt, nyomás- és hőmérséklet-érzékelő szenzorokat és a vezeték nélküli kommunikációs interfészt. Az pedig már nemcsak a gyártásnál, hanem az autó használata közben is kézzelfogható előny, hogy az újdonság a Bluetooth különösen kevés energiát igénylő változatával (Bluetooth Low Energy) működik, a vállalat szerint a rendkívül alacsony energiafogyasztás akár tízéves üzemidőt is lehetővé tesz.

A kétkerekeseknek kedvező a motorkerékpár-stabilitásvezérlés (MSC), amely a különösen veszélyes helyzetekben, például kanyarodáskor vagy dinamikus manőverek során segít be. Az MSC másodpercenként akár százszor is kiértékeli a jármű dinamikáját azért, hogy szabályozni tudja a fékezést és a gyorsítást még akkor is, amikor a motorkerékpár döntött helyzetben halad a kanyarban. Ezen túl a vállalat mérnökei aktívan fejlesztik a hátsókerék-emelkedésgátlást, az emelkedőn való elindulást segítő rendszert és a hátsó kerék megcsúszásának szabályozását is. A vállalat tanulmánya szerint az ABS és MSC rendszereket együttesen alkalmazva a személyi sérüléssel járó motorosbalesetek több mint 30 százaléka megelőzhető vagy enyhíthető lenne.

A német vállalatnál régóta dolgoznak ezekhez hasonló megoldásokon, szenzoraik és rendszereik mára szinte minden autóban megtalálhatók. Ahogy a renningeni bemutatón Stefan Hartung, a Bosch igazgatóságának elnöke fogalmazott, nincs az autóiparban még egy ekkora nemzetközi beágyazottsággal rendelkező cég. Szavait alátámasztja, hogy tavaly a cég 91 milliárd eurós bevételének több mint 60 százaléka, 55,8 milliárd euró származott a mobilitás üzleti szektorból. (Árfolyamhatások nélkül ez az adat 2,9 százalékos éves növekedést mutat.)

A Bosch számításai szerint az autóipari szoftverek piaca 2030-ra mintegy 200 milliárd euróra nő. A vállalat 2025-ös pénzügyi eredményeinek bemutatásakor Stefan Hartung egyértelművé tette, hogy jelentős növekedési lehetőségeket lát a szoftvervezérelt mobilitásban. Itt a hangsúly természetesen a mesterséges intelligencián van, amelynek házon belüli kulcsát a németek AI-bővítési platform (AI Extension Platform) néven emlegetik. Egy olyan fedélzeti számítógépről van szó, amely egy belső érzékelőrendszerrel kombinálva valóban személyre szabott élménnyé teszi a vezetést. A jármű először felismeri, hogy ki ül a volánnál, és érzékeli, tartózkodnak-e más utasok is az utastérben, majd mindent ez alapján állít be a járművön a külső tükröktől és a jármű menetdinamikai tulajdonságaitól kezdve a légzsákok optimális aktiválásáig, ha baleset történne.

A piaci igény szemmel látható: a járműbe szerelt érzékelőtechnológiákat és a központi járműszabályozó számítógépeket is beleértve a Bosch 10 milliárd euró értékű megrendelést kapott 2025-ben. ¬ BALOGH CSABA