Elült a por
Az Európai Bíróság január 22-ei ítélete nyomán hamarosan a magyar jogrendből is kikerül a 2021-ben a cement-, 2023-ban pedig a tégla-, cserép- és csempegyártókra is kivetett kiegészítő bányajáradék. Erről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága levélben tájékoztatta az érintetteket, így az építőanyag-gyártók júniustól mentesülnek a sarc befizetése alól.
A különadó megszüntetése nyomán az érintett cégek várhatóan kártérítési pereket indítanak a jogtalanul beszedett sarc miatt. Követelésük összege akár a százmilliárd forintot is elérheti, hiszen csak a Duna-Dráva Cement 2021 óta „több tízmilliárd forintot”, a Holcim 2024-ig 19,4 milliárd forintot fizetett be ezen a jogcímen, és évről évre 10 milliárd fölötti veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni – közölték a társaságok a HVG-vel, míg a csempegyártók esetében is több milliárd forintra rúg az összeg. A 24.hu értesülései szerint több kártérítési per már meg is indult.
A cégek üdvözölték a döntést, és hozzátették, hogy az adó miatt rengeteg fejlesztési beruházást nem tudtak végrehajtani az évek során. Az Orbán-kormány által hozott jogszabály (amely miatt az Európai Bizottság 2022-ben indította meg a kötelezettségszegési eljárást) először a Covidra, majd az orosz–ukrán háborúra hivatkozva határozott meg referenciaárat a homokra, a kavicsra és a cementre; az a vállalat, amelyik ennél drágábban árulja a termékét, a különbözet 90 százalékát köteles befizetni az államkasszába. A rendelet azonban csak néhány, jellemzően külföldi kézben lévő cégre vonatkozott: azokra, amelyeknek a nettó árbevétele 2019-ben elérte a 3 milliárd forintot. A többi körülbelül négyszáz hasonló tevékenységű vállalatot – köztük azóta alapított Fidesz-közeli bányacégeket – nem sújtotta.
A különadó miatt a hazai szereplők visszafogták a termelésüket, és jelentősen emelkedett az import hányada. 2023-tól – összhangban Orbán Viktor és Lázár János volt építési miniszter „magyarosítási” lázálmaival – a csempe- és téglagyártókat is elkezdték kivéreztetni a bányajáradék eszközével élve. Emiatt az osztrák kézben lévő Zalakerámia 2025-ben teljesen megszüntette a magyarországi gyártást: a modern romhányi gyárát 2024 végén Kolozsvárra költöztette, míg a tófeji üzemben tavaly augusztusban állt le a termelés. Az utóbbit idén a Szatmári-csoport vásárolta meg, és a csempegyártás újraindítását tervezi. Az anyacég Lasselsberger az építőanyag-gyártókat sújtó különadókkal magyarázta, hogy kénytelen volt felhagyni a veszteségessé vált működéssel. ¬ Fülöp István
