Vanújazappalatt
A magát a digitalizáció egyik iskolapéldájává kinövő Kínában a rengeteg okostelefon-gyártóhoz megannyi alkalmazásbolt is társul, amelyek kínálatában nem ritkák a nyugati világban megszokottaktól eltérő appok. Mutatunk néhány érdekes, esetenként társadalomkritikát is hordozó példát.
A 25 millió lakosú Sanghaj látképe. Sok kéz hamar kész
Önállósodó szuperappok
Mutatóba
Az elmúlt években egyre többször emlegetett szuperalkalmazások neve nem minőségjelző: ezek olyan mobilos programok, melyek egy alkalmazásban ötvöznek több, egymástól nagyon eltérő szolgáltatást. A mögöttes elképzelés az, hogy ha a felhasználó mindent egy alkalmazásban intéz a mindennapos chateléstől a fizetéseken és a taxihíváson át az esti pizza feltéteinek összeválogatásáig, az valamennyi esetben nekik hoz bevételt. Évekkel ezelőtt, a Twitter felvásárlása után erről álmodozott Elon Musk is, az azóta X-re átnevezett szolgáltatás azonban végül el sem indult ezen az úton. Mostanában az OpenAI gondolkodik egy hasonló megközelítésen, ami alapjaiban formálhatja át a ChatGPT-t. Kínában viszont ez már nem holmi homályos jövőkép, hanem a valóság. A WeChat például a neve alapján egy egyszerű üzenetküldőnek tűnhet, valójában azonban jóval több annál: a közösségimédia-funkciók mellett fizetési szolgáltatást is kínál, e-kereskedelmi funkciói is vannak, és minialkalmazások is találhatók benne. Utóbbiakkal a felhasználó megtekintheti a helyi éttermek értékeléseit, vagy rendelhet is magának harapnivalót. Minden folyamat a WeChaten belül történik, és persze a fizetéshez sem kell elhagyni az alkalmazást. Ráadásul ez még csak a kezdet: a mesterséges intelligencia térnyerése jelentősen újrarajzolhatja a kínai szuperapp-piacot, az alkalmazásokat ugyanis olyan AI-ügynökökkel szerelhetik fel, amelyek már az ember helyett intéznek mindent – így hamarosan már görgetni sem kell majd, elég lesz szóban megkérni az appot valamire, az pedig a háttérben önállóan végigzongorázza a kívánság teljesítéséhez szükséges komplett folyamatot a felhasználó nevében.
Bitbarátok
Kezükre esik
A modern világ egyik szomorú velejárója az elmagányosodás. A beszélgetésre is alkalmas mesterségesintelligencia-chatbotok térnyerésével, ahogy az várható volt, egyre többen fordulnak az AI-hoz társaságért. Ennek a trendnek a hullámait több nagy kínai techvállalat is meglovagolta, van például virtuális társként reklámozott szolgáltatása a Baidunak és a TikTok-tulaj ByteDance-nek is. Az így születő alkalmazások koncepciója eléggé hasonló: egyedi személyiséggel bíró chatbotok készítése, amelyek lassan már megtévesztően emberi válaszokat adnak. Ezzel egy olyan „barátot” kapnak a felhasználók, aki bármikor válaszol nekik, ha szükségük van a társaságra. Az egyik legnépszerűbb ilyen szolgáltatás a Microsoft kínai érdekeltségéből önállósodott Xiaoice cég X Eva nevű megoldása. Különlegessége, hogy nem egy kitalált karaktert próbál megszemélyesíteni, hanem a valóságban is élő (élt) embereket utánoz. Választható például Leonardo da Vinci vagy Vincent van Gogh is, sok más híresség, influencer vagy történelmi személyiség mellett. A Xiaoice szerint a klónok képesek „valós idejű érzelmi interakciókra”, sőt saját „baráti körük” is van, jelentsen ez bármit is.
Túlhajszoltság-szimulátor
Aki elfárad a munkarajongó társadalom mindennapjaiban, az a kevéske szabadidejében ugyanonnan folytathatja, ahol a munkában abbahagyta. A The Exhausted Man című játék főhőse annyira kimerült a folyamatos munkában, hogy járás helyett már csak kúszva tud közlekedni a munkahelyként is funkcionáló otthonában. Dolga azonban még ebben a tragikus állapotban is szép számmal akad. A játékosnak ebben kell segítenie a kúszó főhőst, akinek minden mozdulatában a végtelen szenvedés köszön vissza. Lehet a számítógép előtt enni-inni, nagyon-nagyon rövid szundit tartani a pillanatnyi energialöketért, no és persze dolgozni. A túlzásokba menően vicces játék remek szatírája az Ázsia több szegletében is honos felfogásnak, melyben a munka körül forog minden.
Processzorrá váló emberek
A ma már minden korosztályban divatos mesterséges intelligencia közismert állandó jelzői közé tartozik az „energiaigényes”. Egy frappáns válasz vagy élethű kép generálása rengeteg energiát és számítási kapacitást igényel, nem is beszélve az adatközpontok hűtésére használt vízről. A nagy AI-cégek folyamatosan keresik a problémára a megoldást, ami bizonyára – és remélhetőleg – nem az lesz, mint amit a Minds Beneath Us című videójáték fejlesztői elképzeltek. A futurisztikus cím alapgondolata ugyanis az, hogy 2049-re létrejön egy új iparág, amely a mesterségesintelligencia-rendszereket már nem hardverekkel, hanem az emberi aggyal hajtja meg. Lényegében az emberek maguk lesznek a technológia pillérei. A kínai játék történetében az embereket nem erőszakkal veszik rá erre: aki szeretné, önként adhatja „bérbe” legnemesebb szervét. Az viszont már egészen valósnak tűnik, hogy a rendszert működtető multicégek célja a profitmaximalizálás, melynek érdekében a bedolgozó emberek utolsó agytekervényét is kifacsarják. A játékosnak az a feladata, hogy egy idegen testben ragadva boldoguljon és túléljen a cím helyszínéül szolgáló városban, ahol már mindent a fejlett AI-rendszerek irányítanak. A játékmenet lassan bontakozik ki, idővel azonban felpörög, és végül kis túlzással a világ jövője is a karakter kezében lesz.
Állati fordító
A legtöbb házikedvenc-tulajdonos csak találgat, a Pettichat nevű szolgáltatás azonban nem ígér kevesebbet, mint hogy leküzdi az állatok és emberek közötti nyelvi akadályokat. A rendszer hardveres lelke egy nyakörvre helyezhető kis szerkezet, amit kutyák és macskák is megkaphatnak. Ez figyeli és rögzíti a házi kedvenc által kiadott hangokat és mozgásokat, majd beküldi a Petti AI nevű mesterséges intelligenciás elemzőegységbe, ahol a gépi-állati „fordítás” történik. Az eredmény a telefon képernyőjén, a PettiChat alkalmazásban jelenik meg. A rendszer mögött dolgozó AI egy hatalmas adatbázison alapszik, melynek gondozója szerint a betanításához több mint egymillió háziállat hangmintáját, valamint viselkedését használták fel. A kínai fejlesztők már a projekt kickstarteres tőkegyűjtése során is azt ígérték, hogy rendszerük 1,2 másodperc alatt képes az ugatás vagy nyávogás és a mögöttes szándék 94,6 százalékban pontos összekapcsolására.
Közösségi vásárlás
Az internetes vásárlás többnyire magányos műfaj: az ember egyedül pörgeti a kínálatot, és senkivel nem tologatja közösen a virtuális bevásárlókosarat. A Temu tulajdonosának másik webáruháza, a Pinduoduo azonban épp azzal igyekszik kitűnni a webáruházak igencsak szürke mezőnyéből, hogy közös vásárlásra ösztönzi az embereket. Felépítését, megjelenését tekintve nincs nagy különbség a Temuhoz vagy más felületekhez képest, a kínálat is nagyon hasonló. A Pinduoduón azonban akkor éri meg igazán vásárolni, ha valaki összefog a családtagjaival, ismerőseivel: a kedvezményeket ugyanis így lehet érvényesíteni. Minél többen szállnak be egy csoportos vásárlásba, annál nagyobb kedvezményt lehet elérni egy adott termékre. Minden terméknél meg van határozva egy minimum vásárlószám a kedvezményekhez, amelyet 24 órán belül el kell érni. Amennyiben ez nem sikerül, a csoportos vásárlás törlődik, és azok, akik már befizették a pénzt, visszatérítést kapnak. Lehet egyénileg is vásárolni, de így jóval drágább az adott portéka.
Haláli ötlet
Néhány hónapja jelent meg a kissé bizarr címet választó alkalmazás a kínai App Store-ban. Az angolszász híradásokban Are you dead? (azaz: Meghaltál?) néven emlegetett app valójában inkább az ellenkezőjére kíváncsi – persze ez is szorosan összefügg a kérdéssel. A gyorsan öregedő kínai társadalomban nemcsak az a gond, hogy az ember egyedül él, hanem az is, hogy egyedül is hal meg, és senki sem tud segíteni, amikor még lehetne. Az app felhasználói meghatározhatnak egy vészhelyzeti kapcsolattartót, akinél kétnaponta bejelentkezhetnek egy élénkzöld, kerek gombra koppintva, amelynek közepén egy rajzfilmszerű szellemalak látható. Ha elmarad a bejelentkezés, az alkalmazás azonnal riasztja a megadott kontaktot.
Számlázási cím
Szokatlan csavart visz a társkereső appok világába a Csing Csi Fan. Profilt ugyanúgy kell benne létrehozni, és a kölcsönös szimpátia jelzése is elvárt. Ezután következik a csavar: a vonzalmát először kifejező felhasználó jelzi, melyik étteremben szeretne randizni – hiszen a szolgáltatás szerint ez már sokat elárul valakiről. Ahogy az is – és erről is dönteni kell az appban –, hogy a meghívó fizetné a cechet, vagy hajlik a randiköltség megosztására. Ha a szimpátia nemcsak egymás iránt, hanem az étterem és a fizetési konstrukció ügyében is megvan, az számít sikernek.