Illóolajmágnás

Veres Viktor

A Forbes 2025-ben 101,3 milliárd forintra becsülte Hernádi Zsolt vagyonát, amivel a Mol elnök-vezérigazgatója a 28. helyen állt a leggazdagabb magyarok listáján. Hernádi ugyan nem a klasszikus NER-oligarchák útját járta be, érdekeltségei azonban visszatérően olyan beruházásokban bukkantak fel, ahol a közpénz és a saját üzleti érdekei egyaránt jelen voltak.

Hernádi 2023-ban hozta létre a Continuum Vagyonkezelő Alapítványt: ebbe a konstrukcióba került a 4Z Investments Zrt., valamint a Sinus Investment Zrt., amely korábban az Orbán Viktor barátjaként ismert Garancsi István tulajdonában állt. A két cég 2025 végén együttesen 41,75 százalékos részesedést birtokolt a Kopaszi Gát Zrt.-ben, a BudaPart ingatlanfejlesztésének központi cégében. Az 54 hektáros dél-budai területen összesen 15 társasház, 11 irodaház, egy hotel, mintegy 3000 lakás és 225 ezer négyzetméternyi iroda valósul meg, a projekt teljes kiépítése 2032-ig tart. A területen áll a Mol Campus is, amelynek telkét az olajvállalat még Hernádi tulajdonszerzése előtt vásárolta meg. A Kopaszi Gát Zrt. másik 41,75 százalékos tulajdonosa a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó DAM Invest, további 16,5 százalékát pedig 2025 végén még a Garancsi Istvánhoz és Scheer Sándorhoz kötődő Market Asset Management birtokolta. Ez tehát az a tulajdonosi kör, amelytől az állam 255 milliárd forintért valószínűleg túlárazott irodákat vásárolt.

Egy másik területen is Hernádinak kedvezően alakultak a fejlesztési tervek. Az üzletember érdekeltségébe tartozó Sinus Investment 2024-ben 70 százalékos tulajdont szerzett a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-ben, amelyhez az egykori Tungsram-vagyon több jelentős ingatlana is került, köztük a Fóti út 141. alatti, csaknem 18 hektáros újpesti gyárterület. Ebben az évben vette meg a Hernádi vezette Mol az Újpest FC-t, majd az olajvállalat 2025-ben bejelentette, hogy éppen ezen a területen építené fel a klub új stadionját. Az ingatlant birtokló Fóti út 141. Ingatlankezelő Kft. a 2A-ból vált ki, a Mol pedig később ezt a társaságot vásárolta meg a stadionberuházás előkészítéséhez. A projektet 2026 júniusában – a kormányváltás okozta bizonytalanságok miatt – legfeljebb hat hónapra felfüggesztették.

Jó érzékkel jelent meg a Mol-vezér a közpénzből támogatott vállalkozásfejlesztési programok világában is. A tulajdonában álló Gran Private Equity Zrt. a Jeremie-program keretében jutott több milliárd forintnyi uniós forráshoz, amelyet kockázati tőkeként fektetett magyar vállalkozásokba. A társaság által kezelt, 4,3 milliárd forintos Gran Kockázati Tőkealap egyik legismertebb befektetése a miskolci Spinto Hungária volt, amelyet egy hatmilliárd forintos, autóipari szerszámokat gyártó üzem felépítésére hoztak létre. A Hernádihoz köthető alap 2016-ban szállt be a projektbe, majd nem sokra rá az állam is megjelent: 2017-ben az MFB Invest egymilliárd forintos tőkeemeléssel 49 százalékos részesedést szerzett a vállalatban, a beruházás pedig 2,45 milliárd forintos egyedi kormányzati támogatást kapott. A tulajdonosi körben később Lantos Csaba két érdekeltsége, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. és a Septem Lute Kft. is feltűnt.

Hernádi az autóipar mellett a NER egy másik kedvelt területén, az idegenforgalomban is ügyesen keverte a kártyákat. Ékes példája ennek az esztergomi Grand Hotel fejlesztése: a beruházást megvalósító Solva Property Kft. mögött álló Solva Magántőkealap kezelője a Hernádi érdekeltségébe tartozó Gran Pri­vate Equity volt. A projekt később 2,8 milliárd forintot nyert a Kisfaludy-programból, amely a kormány turisztikai fejlesztéseinek egyik legfontosabb finanszírozási eszköze volt, a kivitelezést pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. végezte. ¬ Angel Marianna