Minden korábbinál személyesebb filmmel jelentkezik Pedro Almodóvar Oscar-díjas spanyol filmrendező, aki ezúttal saját fájdalmait, kétségeit és szorongását maró öniróniával ábrázolja.
Pedro Almodóvar (jobbra) a Keserű karácsony forgatásán. Mindent a kezében tart
Cirko Film
Almodóvardalai
Isabel Vargas Lizano
profimedia
Almodóvar filmjeiben jelentős szerepet kap a zene, egyes dalok fontos dramaturgiai elemként jelennek meg, kiemelik a szereplők lelkivilágát, hangulatát, elmélyítik a képi világot. Az 1970-es, 1980-as években a madridi underground, a La Movida fénykorában, filmes pályája kezdetén, maga is játszott egy szintipop-softpunk-glamrock zenekarban, számos filmjének zenéje lemezen is megjelent.
A Keserű karácsonyban három megrázó erejű, szinte főszereplőként működő dal hangzik el Isabel Vargas Lizano, művésznevén Chavela Vargas mexikói énekesnő repertoárjából. Az 1919-ben Costa Ricában született, majd Mexikóba költözött, végül Spanyolországban is élt Chavela a múlt század második felének sajátos művészfigurája. A spanyol flamencóhoz, vagy még inkább a bús portugál fadóhoz hasonlítható, mariachi zenekarok által előadott mexikói népzenei forma, a ranchera-dal megújítója volt. Érzelmektől fűtött, rikoltásokkal, sikolyokkal kísért, hol üvöltő, hol mormogó, hátborzongatóan rekedtes éneke felerősítette a gyászról, a bűntudatról, a szerelemről, a fájdalomról szóló dalokat.
Többnyire olyan férfidalokat énekelt, amelyek nők iránti szerelemről szóltak. A színpadon férfiként jelent meg, nadrágban, fején sombreróval, vállán vörös ponchóval, rövid hajjal, szivarral a szájában, és még pisztolyt is hordott magával. Bár fiatalon utcai énekesként kereste a kenyerét, és hozzászokott a szerepléshez, a színpadi fellépések előtt annyira izgult, hogy csak egy pohár tequila után tudott kilépni a közönség elé. Köztudottan leszbikus volt, de csak élete vége felé hozta nyilvánosságra. Állítólag rövid viszonya volt Frida Kahlo mexikói festőnővel is, a róla készült, 2002-es, Frida című filmben fel is tűnik az egyik jelenetben, és elénekel egy fájdalmas dalt (ami a Keserű karácsonyban is elhangzik).
Az 1950-es, 1960-as években sztár volt Mexikóban, de elhatalmasodó alkoholizmusa évtizedekre visszavetette. A Chavela című – 2012-es halála után készült – dokumentumfilmben el is ismeri, és korábbi életrajzi könyvében is elmondja, hogy komoly küzdelmet vívott az alkohollal. Miután az 1990-es években kigyógyult alkoholizmusából, visszatérésében nagy szerepe volt Almodóvarnak, aki rajongott érte, mély baráti viszonyba kerültek, több filmjében is felhasználta szenvedélyes, fájdalmas dalait, spanyolországi, párizsi és amerikai fellépésekhez segítette.
