NyomokbanHomérosz
A múlt héten bemutatott gigászi filmeposz, az Odüsszeia a múltba visszatérve jelenkori válaszokat keres, de van egy másik küldetése is: visszahódítani a mozi elveszettnek tűnő közönségét.
Háborgó istenek
Hosszúazúthazafelé
Kimaxolta a látványt
Ha kétezer-ötszáz év múlva még létezik a Föld nevű bolygó, és valaki rálel egy régmúltból előkerült filmre, majd eldönti: kincset vagy márványtorzót a talált.
Az isteneknek fenntartott szférák felé tartók a legjobbakra számítanak, de a legrosszabbat kapják. Az Odüsszeia című film a mozi megmentésére régóta várt hősköltemény, amelyet a lehető legnagyobb képi felbontást és az arányokat, az illúziót maximalizálni hivatott IMAX kamerával rögzítettek. Christopher Nolan Odüsszeiája többet ígér egy rendkívül költséges ásatásnál: monumentális emlékmű a gőgösségről, a döntésről, a hűségről, a hitről és arról, ami az örök ókori eposz keletkezése óta valamennyi küldetéstörténetet inspirálja: „Hát, nem mindig hazafelé tartunk, testvér?”
Odüsszeusz várakozása, vezeklése és rengeteg megpróbáltatása annyira időtlen és örök, hogy bármely korban érvényesnek tűnik. Még álmodik, de inkább már csak delirál a hazatérésről, az otthonról, ahol hűséges felesége, fia, vak szolgája és a szemétdombra kivetett, hosszú-hosszú ideje haldokló kutyája várja. Az Odüsszeia a hűség és a hit origója, minden pillanata filmet akar. Az utókor érti a homéroszi alapállításokat, hálás, és néha túl messzire megy; még az is belefér, hogy 1972-ben a televízió szilveszteri műsorában Hofi Géza az ország állapotának felmérése apropóján a Magyarországon tógában vizitáló Odüsszeuszként kijelentette: „A statisztika szerint az egy főre eső bunkó két fő.”
Homérosz költeménye minden utána következő saga alapja. A történelem rémálom, mondja Dedalus, akiről nem kell tudni, kicsoda – egy ember az ezeroldalas Ulysses regényből, ami maga is zarándoklat –, hogy innen minden szava megfontolandónak tűnjék. Az Odüsszeia utáni majd háromezer éve kezdődött dilemma kortalan kihívás – vagy miként Nolan mai angol interpretációjában elhangzik: cselendzs.
A kísértés, a feladat teljesítése, a győzelem és a bukás, az istenek által a hősökre kimért büntetés kizárólag álmodozó felhasználókra vár. Nolan ilyen interpretátor, egyike a Hollywoodban szent emberként tisztelt rendezőknek: egy szent azt csinál, amit akar. A világhódító Nagy Sándor Arisztotelésznek felelt, de bármennyire megejtően fiatal volt, úgy hódított, hogy lábon és lóháton 30 ezer kilométert megtéve ment a világgal szemben. Nolan dolga sem könnyű; a filmiparban kell helytállnia úgy, hogy megőrizze tagságát a jobb társaságokban. Amióta a pályán van, valamennyi filmje odisszea, sötét és terjedelmes kutatás a küldetés eredő indítéka, az emberi psziché felé hatolva.
A Memento hőse a kézfejére és a karjára írta a múlt hívószavait, Nolan többi filmje az amnézia lassításának kísérlete. Miközben a klasszikus irodalom kedvelői halottnak tettetik magukat, vagy tényleg halottak, Nolan rátalált a nézőit a nagy kaland végén a gyerekszobák legrejtettebb zugaiba visszavezető átjárókra. A sötét lovag című rész a Batman-univerzum nyilvánvalóan legjobb túlélő lovagmeséje. A Tenet nem akart semerre menni, ezért tévesztett célt. Az Eredet bonyolult volt, mint egy társasjáték, résztvevőinek agyába egy afrikai ópiumbarlangban álmokat fecskendeznek. A Tökéletes trükk nem több, mint a show-bizniszben elvárt legjobban sikerült, tökéletes mutatvány, éppen az, amit a Teslát alakító David Bowie-ról feltételeztek: annyira valós, hogy nincs is. Nolan ambíciói határtalannak tűntek, amikor elhatározta, hogy megfilmesíti a normandiai partvidékre szorult több tízezernyi brit katona megmenekülésének történetét – a Dunkirkből azonban nem odisszea lett, legfeljebb egy csapda illusztrációja. Az Oppenheimer egy zseni portréja, aki azt hitte, valami jót tesz a világgal.
„Tíz elcseszett évvel a trójai háború után” – Nolan tudatosan vállalta, hogy szereplői a streaming nyelvén beszélnek – Odüsszeusz és megmaradt katonái Dunkirk előtt évezredekkel a tengerparton a megváltó jelre várnak. Bálványuk, Odüsszeusz régimódi katona, felelősséget érez még életben lévő társai és az elesettek iránt: az embereket és a dicső elhullottak lelkét is haza akarja vinni. Az Odüsszeia ugyanúgy kezdődik, mint Homérosz elbeszélése, a háborúnak vége, mi ilyenkor a teendő? Nolan válasza, hogy a küldetés vége még csak most kezdődik. Odüsszeusz és katonái maguk választanak célt, de útjukat onnantól kezdve az istenek akarata szerint kell bejárniuk. Az első, valósággá váló látomás nem sok jót ígér. A tengerparti fövenyből furcsa kolosszus rajzolata tűnik elő, de nem a civilizáció végét jelző lerombolt Szabadság-szobor A majmok bolygójából, csak egy ló, amely évekkel korábban egy megnyertnek vélt csata cselvetésének totemállata. A trójai faló legendája, a gyomrából előrontó ostromlók története annyira valóságos, mint a történelem – mindenki elhiszi, hogy megtörtént. ¬