Levegővétel két ütés közt
Elhallgattak a fegyverek a hétvégén az iráni háborúban, miután a megelőző 15 napban az USA folyamatosan kemény csapásokkal tartotta fenn az intenzív támadókampányát. Ezt Irán az Öböl menti arab olajmonarchiákon torolta meg, a Teheránnal szövetséges jemeni hutik pedig a Báb el-Mandeb szoros blokádjával csatlakoztak a konfliktushoz. A váratlan fegyvernyugvást Mike Waltz, az USA ENSZ-nagykövete azzal indokolta, hogy Donald Trump diplomáciai megoldásnak szeretne teret adni. „Nagyon barátságos tárgyalások folynak, jó esély van arra, hogy valami történjen” – fogalmazott az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén újságíróknak, visszatérőben Washingtonba, ahol a háború február végi megindítása óta először találkozott Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel.
Iráni források tagadták az amerikai adminisztráció állítását, amely szerint közvetlen, intenzív tárgyalások folynának. Mint mondják, nem bíznak a washingtoni szándékok tisztaságában, ahogy nem igazán bíznak a békében sem, de ők is tartják magukat az egyoldalúan kihirdetett fegyverszünethez. Nyilatkozatuk szerint csak válaszcsapásra szorítkoznak, amire Trump szavai alapján hamarosan ismét lehetőségük nyílik, ha nem lépnek előre valamiféle megállapodással. A békülékeny hangnem és a fegyvernyugvás okán az energiahordozók ára meredek esésbe kezdett. A korábbi béketerv összeomlása miatt indított kéthetes amerikai támadóhullám idején 100 dollár felett is járt a Brent típusú nyersolaj hordónkénti (159 liter) ára, lapzártánkig azonban majdnem 20 százalékot esett.
A diplomáciai szempontok mellett az is az amerikai pihenő oka lehet, hogy sajtóhírek szerint Dan Caine, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke jelezte: ha így folytatják, akkor ki fognak fogyni a munícióból. Ezt nyilvánosan persze az adminisztráció minden tagja tagadta, Trump egyenesen azt mondta, hogy a világon mindenki másnál több lőszerük van, még annál is több, mint amennyit fel tudnának használni. Ez a régebbi, egyszerűbb eszközökre még igaz is lehet, ám a modern, nagy hatótávolságú precíziós és légvédelmi rakéták esetében – mint a Tomahawk, a Patriot és a THAAD elfogórakéta – a háború kitörése óta az elérhető készletek akár felét is felhasználhatták, s a pótlásuk évekbe telhet. Ezzel összefüggésben a Pentagon múlt héten további 87 milliárd dollárt kért a háborúra a szenátus költségvetési bizottságától „kritikus hiányosságok” pótlására. Az is szempont, hogy a féléves háborúban az USA mostanra kifogyott a szárazföldi jelenlét nélkül elérhető iráni célpontokból, a légicsapások pedig már nem tudják megváltoztatni a patthelyzetet.
