Fújhat a szél
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (GEM) azt a rendelettervezetét, mellyel a kormány alapjaiban rajzolná át a magyarországi szélerőműtérképet. A Tisza-kormány megalakulását követően Brüsszelben kötött megállapodás szerint az évek óta befagyasztott uniós fejlesztési pénzek kifizetésének az a feltétele az energiaszektorban, hogy Magyarország számolja fel a már egy évtizede érvényes építési és beruházási korlátozásokat. Első lépésként 2026. augusztus 31-éig az energiahivatalnak pályázatot kell kiírnia legalább 700 MW névleges szélerőművi teljesítmény hálózati betáplálását lehetővé tevő csatlakozási kapacitásra, 24 hónapos teljesítési határidővel. Ez máris több mint duplája az eddigi hazai szélerőmű-kapacitásnak (325 MW), 2030 végéig pedig a GEM tervezete szerint legalább 4000 MW-ra nőne a potenciál. A megújulóenergia-beruházások felgyorsítását a hálózati csatlakozások rugalmas, egyszerűsített engedélyezésével és szabályozásával célozza meg a tárca, így a korábban kijelölt nyolc helyett 25 járás lehetne ilyen projektek helyszíne. Köztük olyan régiók is, mint Monor, Pécs, Gyöngyös vagy Dunaújváros környéke. A minimális szélenergia-sűrűség meghatározása (150 méteres magasságban legalább 400 W/m2-t várnak el a szélturbinától) pedig jelzi: a kormány a kifejezetten jó energiatermelői adottságú területeket preferálja.
