Igazolt hiányzás
A Pénzügyminisztérium elkészült a 2026-os költségvetés módosításával, avagy a pótköltségvetéssel, amelyet a hónap végéig beterjesztenek az Országgyűlés elé. A módosítás alaposan átszabja a büdzsét: az eredetinél 5,9 százalékkal több bevételre számít, ugyanakkor 12,3 százalékkal több kiadással számol. Így az uniós módszertan szerinti, GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra emelkedik (az eredeti 3,7-ről), a tényleges pénzmozgásokat mutató pénzforgalmi hiány pedig várhatóan 7,2 ezermilliárd forint lesz (az eredeti cél 4,2 ezermilliárd forint). Az államadósság is emelkedik, ráadásul jelentősen: GDP-arányosan tavaly év végéhez képest 2,9 százalékponttal, 77,5 százalékra.
A korábbi szabályozás szerint a Horváth Gábor vezette, Varga Mihály jegybankelnökből és Windisch László számvevőszéki elnökből álló Költségvetési Tanács (KT) e tervezet elfogadásához nem járulhatott volna hozzá. Ám a Magyar-kormány módosította a szabályokat, a KT-nak már csak véleményezési jogköre van, ráadásul a Tisza-többségű parlament az elmúlt évek gazdasági stagnálására hivatkozva felmentést adott az adósság- és hiánycsökkentési előírások alól. Ezt szem előtt tartva a KT áldását adta a tervezetre, megjegyezve, hogy a kormány nem támasztotta alá számításokkal, hogyan és mennyiben segíti a hiány és az adósság elengedése „a nemzetgazdasági egyensúly helyreállítását”. A KT kockázatokat is azonosított a pótköltségvetésben. A tervezés alapjául szolgáló 2 százalékos GDP-növekedési prognózist túl optimistának találta, ahogy a szaktárca forintárfolyamra vonatkozó előrejelzését is – az előre jelzettnél gyengébb árfolyam még magasabb államadósságszintet okozhat. Az értékelés szerint az idei teljesülések alapján egyes bevételi tételeket (társasági adó, pénzügyi szervezetek befizetései) kockázatok öveznek.
Bár a pótköltségvetésnek a hiányra és az államadósságra vonatkozó számai meglehetősen csúnyán festenek, fontos szem előtt tartani, hogy a módosítás számos ponton már ismert folyamatokat és végrehajtott intézkedéseket vezet át – ami örvendetes, a Fidesz-kormányoknak ugyanis nem ez volt a gyakorlatuk. Ilyen tényező a korábban vártnál alacsonyabbnak ígérkező gazdasági növekedés és infláció, amelyek miatt a folyó áras GDP értéke 2026 végén 3,5 ezermilliárd forinttal kisebb lesz az eredetileg tervezettnél, illetve több adónem bevétele kedvezőtlenül alakul. A kiadási oldalon a pótköltségvetés számos olyan intézkedést könyvel el, amelyeket még a Fidesz-kormány hajtott végre az országgyűlési választásra hangolva: idetartozik a januári „rezsistop”, a „fegyverpénz”, az ágazati béremelések stb. Az új kormány legnagyobb, 40 milliárd forintos költségvetési hatással bíró intézkedése az iskolakezdési támogatás bevezetése.
A Tisza-kormány első intézkedései, illetve az uniós források (RRF) kiolvasztása nélkül a GDP-arányos hiány 8,3 százalék lett volna – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A Tisza már elért 400 milliárd forint megtakarítást, és a szaktárca szerint további 300 milliárd forintot könnyű lesz még találni. E megtakarításból hozzák létre az 500 milliárd forintos haváriaalapot, amely nem várt kiadások fedezetéül szolgálhat, illetve ez ad lehetőséget az első szociális kiadásokra (egyes élelmiszerek és gyógyszerek áfájának csökkentése, iskolakezdési támogatás).
A költségvetés pénzforgalmi egyenlegét, illetve az államadósságot erősen terhelik az RRF rohamtempóban kiolvasztott forrásai. A támogatások lehívása érdekében a vasútijármű-beszerzésekre létrehozott gördülőállomány-kezelő társaságot fel kell tőkésíteni, ahogy erre szorul a támogatások elköltése érdekében a Magyar Fejlesztési Bank is. Ezek egyenként 650 milliárd forintos tételek. A brüsszeli utalások ugyanakkor a kormány várakozásai szerint csak az év végén érkeznek meg, amikor az összegeket már nem lehet hatékonyan államadósság-csökkentésre fordítani. E pénzek nagyrészt a költségvetés kincstári számláján és devizabetétekben pihennek majd, így az idei pénzforgalmi folyamatokat nem javítják – cserébe 2027-ben jelentősen megkönnyítik a büdzsé finanszírozását.
A kormány – szemben az előző kormány gyakorlatával – a likviditást nem kívánja év végi államadósság-csökkentésbe forgatni. Ezzel kapcsolatban Kármán András pénzügyminiszter a HVG kérdésére azt válaszolta: ez technikailag is nehézkes volna az utolsó napokban, ráadásul a jövő évi finanszírozást is könnyíti, ha az év elején nincs akkora adósságkibocsátási kényszer. ¬ Kovács Gábor
