Úgyalszol,ahogyeszel

A kávéfogyasztásban a dózis, az időzítés és az egyéni érzékenység a sorvezető. A koffein elsősorban a szervezetben lévő, adenozin nevű vegyület hatását gátolja, vagyis nem energiát ad, hanem egy időre tompítja az agyban felhalmozódó „alvásnyomás” érzését. A kávé nagyszerű élvezeti szer és hasznos stimuláns lehet, de az éberségünket csak kölcsönből lehet vele finanszírozni: a tartozást előbb-utóbb alvásban kell visszafizetnünk.

Mikor igyuk meg a reggeli kávét? Ébredés után természetes módon fokozódik a szervezet ébersége, és a kortizolszint is megemelkedik. Emiatt nem szükséges rögtön az ágyból kikelve kávéval „beindítani” a szervezetet. Ugyanakkor abból sem kell szabályt csinálni, hogy mindenkinek kötelező 60 vagy 90 percet várnia az első kávéval.

Éhgyomorra soha? Éhgyomorra sem általánosan tilos kávézni. Akinek azonban savas panaszt, gyomorégést, remegést vagy kellemetlen vegetatív tüneteket okoz, annak jobb lehet reggeli után inni.

Még egy utolsó kávét? Nincs általános szabály, hogy mikor igyuk meg az aznapi utolsó feketét, mert a koffein lebontásának sebességében jelentős egyéni különbségek vannak. Azonban jó kiindulópont, hogy lefekvés előtt 6–8 órával már ne igyunk koffeint, különösen akkor, ha nehezen alszunk el, vagy töredezett az alvásunk. És van egy egyszerű önkísérlet: ha valaki azt mondja, hogy „én este is megiszom a kávét, és ugyanúgy elalszom”, érdemes néhány hétre elhagynia a késői koffeinadagot, és megfigyelnie nemcsak azt, hogy elalszik-e, hanem azt is, hogyan alszik és hogyan ébred másnap.

Reviczky Zsolt

belgyógyász gasztroenterológus

Bécsben, Bázelben és Londonban is tanult, tapasztalatokat szerzett a gyógyszerjelölt-vegyületek fejlesztésében. A budapesti MiND intézet alapítója és egyik vezetője. Nemcsak kutatóként és praktizáló orvosként ismert, hanem edukációs munkája is jelentős.

Sokáig úgy gondolták, bélrendszerüknek csupán az emésztésben van feladata. Hogy ez nincs így, azt tudhatjuk például a stressz esetén fellépő hasfájásból vagy hasmenésből, vagy a puffadás okozta szorongásból. Az emésztőrendszerben található százmillió idegsejt nem csak az emésztést szabályozza, a bélrendszer állapota hat az agy működésére, és fordítva. Az emésztőrendszer és a központi idegrendszer közötti kétirányú kommunikációs hálózatot nevezzük bél-agy tengelynek. Ez a kapcsolat idegi, hormonális, immunológiai és mikrobiológiai csatornákon keresztül működik. A bélrendszerünkben lévő baktériumok közössége, az úgynevezett bélmikrobiom befolyásolhatja például, hogy milyen ízeket kívánunk meg. A bélmikrobióták szabályozó szerepet játszanak a szorongás kialakulásában, valamint a hangulatingadozások előfordulásában is. Számos betegség visszavezethető a mikrobiom működésének a zavarára.