Kutya csillagkép
Nem a legjobb hír, hogy egy világjárvány szinte teljesen kipusztította az emberiséget. A jó hír, hogy csak szinte. Tisztességes posztapokaliptikus történet mit sem ér túlélők nélkül, akiknek a hangját előbb-utóbb befogja egy nagy teljesítményű rádiójeladó. Hig (Jacob Elordi a Frankensteinből) a kétezerharmincas években szellemvárossá váló Denvertől nem messze él a megmaradt hasznosítható anyagból kialakított komfortos erődítményben. Egyik társa a hűséges Jasper nevű kutya, akinek emléke és az úgynevezett Csótányok elleni heroikus küzdelemben szerzett mély sebei másfél óra elmúltával értelmet nyernek egy elégikus asztrológiai körítéssel bemutatott szerelmi vallomásban. Másik társa is kötelező elem: Bangley (Josh Brolin), a túlképzett, cinikus katona, jó haver – rossz haver. Látszólag ők ketten kevesek az élelem, a víz és egyebek után kutató túlélőhordákkal szemben, azonban a filmtörténet tele van az esélyteleneket stimuláló motivációval – elég az Apacserőd, a 13-as rendőrőrs vagy Eger várának ostromára gondolni. Fontos kellék még egy rozoga Cesna repülő, amivel Hig a pusztulás letaglózó képét mutató város fölé száll, hogy aztán egy portya közben két további szimpatikus természetes szövetségesre, Papusra (Guy Pearce) és a lányára, Cimára (Margaret Qualley) bukkanjon. Amíg whiskey, okoskutya, okoscsacsi, feltöltött akkumulátor, benzin, bagó is van, tulajdonképpen minden elképzelhető. A 88 éves Ridley Scott rendező változatlanul nyitott a veszélyekkel teli világra, munkabírása csodálatra méltó – a legújabb hírek szerint hamarosan streamingelhető sorozatot gyárt, továbbá az Alien valamelyik elő- vagy utófilmjét. A Kutya csillagkép kiegészíti A nyolcadik utas: a Halál, a Szárnyas fejvadász, a Thelma és Louise rendezőjének sokszínű műfaj- és stíluspalettáját, aki csak 2000 és 2003 között négy filmet készített: A Sólyom végveszélyben-t, a Gladiátort, a Hannibált, és a sorból kissé kilógó, vicces Trükkös fiúkat. A Kutya csillagkép legalább négy film az egyben: puskaporos western, naiv disztópia, túlélési sci-fi, túlcsorduló melodráma. Sőt az ínyencek szenvedésük és együttérzésük jutalmaként kapnak egy felülstilizált repülőtéri végjátékot, ahol az épségben maradt VIP-váróban a túlélők készen állnak egy démoni légiutas-kísérő mestertervének kivitelezésére. ¬ Ligeti Nagy Tamás
László Géza: Zsákutcában
P. Howard, azaz Rejtő Jenő nem csak az alvilági pofonok világában igazodott el, remek közgazdasági felismerései is voltak. Erre hoz bőséges példatárat László Géza a Zsákutcában című új könyvében, és tőle vett idézetekkel bizonyítja a populizmus abszurd jellemvonásait. A lakosság lekenyerezésének politikáját például A három testőr Afrikában Igorijával szemlélteti. Rejtő regényében a hírhedt büntetőtáborból egy gazember mennyországot csalt össze a légionáriusoknak, ahol mindenki megkapja, amit kér. „És ha valaki tudni akarja, hogy miért van ez a mennyország?” – csodálkozik rá Csülök, az új fogoly a körülményekre. „Az odakerülhet” – hangzik a gyors válasz, jelezve, hogy Igoriban sincs ingyenebéd. A pénzügyi közgazdász szisztematikus alapossággal, ám könnyed kézzel veszi sorra könyvében az unortodoxia, a központosítás, a mézesmadzag és a korbács alkalmazása, a bankok beidomítása jellemzőit, a haveri kapitalizmus működését, a rezsicsökkentés, a csok, az ár- és árrésstop következményeit. Utóbbiakról megjegyzi, hogy a cél önmagában is jellemző: ha a bérek még keletiek, az árak is legyenek azok. A közmunkáról a Csontbrigád jut az eszébe, ahol a tábor vezére kampánybeszédet tart: „Én igazságot teszek köztetek, ahogy jónak látom. Először úgy, ahogy nekem jó. (…) Aztán igazságot teszek úgy, ahogy helyesnek tartom. (…) Aki azt akarja, hogy neki kedvezzenek, azon lássam, hogy örül!” Amire a rabok többsége rávágta: „Ez jó Törvény.” A hatalmon lévők gazdagodására és gazdagítására pedig jól illik Fülig Jimmy megjegyzése, aki néhány napig az uralkodót helyettesítette a Boldogság-szigeteken: „Az ember ingyen nem uralkodik!”
A könyv alcíme sommás tartalomjegyzék: A skót, Dorong, Piszkos Fred és a gazdaság orbáni felforgatása. Műfaja sajátos: a politikai manipuláció ellen László Géza a rádöbbentés teljes arzenálját beveti, mondhatni, minden propagandapofon mellé közlekedési rendőrt állít. De persze nem csak rejtői példázatokkal, metaforákkal operál. A választási költségvetéseket például azzal jellemzi, hogy a kormány a legfontosabb lakossági óhajokat vette célba: a biztos munkahely, a magasabb bérek, a megfizethető árak, a saját lakás megszerzése és a nyugdíjasok extra támogatása utáni vágyat. Amihez hozzáfűzi: ha csak a lakossági vágyak teljesítéséről esik szó, és annak áráról semmit sem hallunk, arról nem a feledékenység, hanem a populizmus tehet. A lakossági óhajok kiszolgálását 2010 után Orbán Viktor kormányai tökélyre fejlesztették, annak költségvetési és növekedési árát mélyen elhallgatva. László Géza idézi Csontos Gábor, Kornai János és Tóth István György az Állam és polgárai című kutatásának főbb megállapításait; az 1990-es évek második felében készült felmérés és annak elemzése látványosan bizonyította, hogy az állampolgárok jelentős része nem lát közvetlen kapcsolatot az állam által nyújtott jóléti szolgáltatások – például az „ingyenes” egészségügy és oktatás –, valamint az azok fedezetéül szolgáló adóterhek között. A kapcsolatot már az első Orbán-kormány elszakította, és gyámolító – Kornai kifejezésével paternalista – pozíciót vett fel. Bár miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon tett egy-egy óvatos kísérletet, hogy szakítson ezzel a felfogással, nem volt rá reális esélyük. László Géza átütően egyszerű érvekkel bizonyítja, hogyan vitte ez az eszköztár zsákutcába a magyar gazdaságot. Könyve végén komoran felidézi, hogy a negyvenes években a népbutító hatalomgyakorlás és a káros tömegpszichózis katasztrófába taszította Magyarországot, ám felvillantja, van esély, hogy elkerüljük ezt a sorsot. Bár nem tekint előre a választásokat követő időszakra, az egész könyv egyetlen súlyos és profán érvelés amellett, hogy az eddigi gyakorlattal való radikális szakítás nélkül nem marad más, mint zsákban futás a zsákutcában. ¬ Farkas Zoltán
eSzínház Fesztivál’26
A Pintér Béla-előadásokra és sok más színházba is hónapokig tartó szívós próbálkozás után lehet csak jegyet venni. Külön tortúra, ha valakinek a szombathelyi Weöres Sándor Színházba kell eljutnia, mert éppen Pintér Darvas Benedekkel közösen jegyzett Gyévuska című zenés prózájára kíváncsi, amelyben a színészek kuplékkal és énekbeszéddel is illusztrálják, ahogy a történelmi gépezet a darab összes szereplőjén átgázol. Vagy a helyieken kívül vajon ki látta a Szegedi Pinceszínház rendhagyó Sirály-előadását a jereváni Karo Balyan rendezésében? Ő Csehov drámáját különleges terekbe helyezve, akár árnyjátékkal is megmutatja, milyen, amikor az összes karakter olyasvalaki után vágyakozik, aki nem viszonozza az érzelmeit. Viszonylag kevesen lehettek helyszíni tanúi a Stúdió K Színházban annak, ahogy ifjabb Vidnyánszky Attila Kosztolányi Dezső Nerójának színpadi átiratában a díszletül szolgáló, sárgán megvilágított dobozszerű térben akrobatikus elemeket is bevetve vergődik és szenved, miközben a költő zsarnok torz fejlődéstörténetét jeleníti meg. A legelszántabb kritikus sem látta talán mindazt a tizenhét darabot, amelyet Magyarország egyetlen online színházi fesztiválja a hatodik évadában tíz nap alatt kínál az érdeklődőknek, mert ehhez be kellett volna utaznia a fél országot. Szerepel a kínálatban egyebek mellett A kétfejű fenevad a Miskolci Nemzeti Színháztól, az Ördögkatlan/Szkéné programjából Háy János Elem című darabja, a celldömölki Soltis Lajos Színház Balladák női és férfihangra című produkciója, a szombathelyi Mesebolt Bábszínháztól Fodor Orsolya író-rendező Tono című, gyerekeknek szóló története. A budapesti társulatok közül többek között a 6szín, a Katona, az Örkény, a Radnóti és a Víg is képviselteti magát. A színházkedvelők boldogan tapasztalhatják, hogy az online fesztiválra szóló bérlettel egy-két átlagos színházjegy árából válhatnak akár családilag is nézőjévé klasszikus alkotások hagyományos és új nézőpontú, valamint kortárs művek színpadra alkalmazásának. Ráadásul a zsűri szerepében is kipróbálhatják magukat. A fesztivál végén a szakmai bírálók mellett a közönség is szavazhat. Aki pedig a hajdani retró színházi közvetítésekre emlékezve húzná el a száját, hogy ugyan már, képernyőn nézhető színielőadás…, annak rá kell csodálkoznia, hogy ezekben az e-színházi produkciókban a mozgékony kamera olyasmit is megmutat – például a színészek legkisebb arcrezdüléseit –, ami a nézőtérről bizony nem vehető észre. ¬ Mátraházi Zsuzsa
Bagdi Gréta: Tűsarok a konyhában
Nem könnyű kérdésekre keresték a választ a múlt héten a HVG Human Talks című webináriumának részvevői, orvosok, pszichológusok és tudósok: Miért olyan nehéz hosszú távon jót enni? Valóban létezik-e az érzelmi evés? Segít-e az ételnaplózás megérteni szervezetünk jelzéseit? Ha van 190 fokra előmelegített sütő a konyhában, szinte bármi megtörténhet, hirdetik a gasztrokultúra dadaistái. Az íznek nincs evolúciója, legyintenek a futuristák, kalóriabombákat dobálva a konyhatér realistáira, akik azt vallják, az étkezés az egyetlen a még gyakorolt vallás, a valódi közösségi élmény forrása. A szakácskönyv néha a beteljesületlen igék gyűjteménye, hirdette Anthony Bourdain, akinek dicsőséges és elsózott életéről hamarosan a magyar mozikban is látható lesz egy vallomásos film. Ígéret, de leginkább a szertartás stílusa – tette még hozzá. A konyha mindig a megjelenéshez illő alkalom, miközben sosem rögzítették a megjelenéshez illő kötelező dress code-ot. A Tűsarok a konyhában című attraktív szakácskönyv szerzője, Bagdi Gréta sokáig jól tartotta a fél országot egy népszerű online gasztrooldal kreatív szerkesztőjeként. Másfél évtized alatt sok száz ihletett receptjét osztotta meg, azokból könnyedén össze lehetett volna állítani egy laktató válogatást. „Nem érzem feladatnak a főzést, megnyugtatnak a konyhai teendők” – írja a motivációról, ami megváltoztatta viszonyát az élethez, pontosabban az ételhez, az elkészítéshez és a tálaláshoz. Bagdi Gréta az ideje egy részét már abban az országban töltheti, amelynek életstílusához mindig is vonzódott, és amelynek lakóiról az járja: a legtermészetesebb iskolát követve fejből főznek. Az Erdőháti Áron vonzó ételfotóival illusztrált Tűsarok a konyhában szerzőjét is helyzetbe hozó könyv utazások, ízkalandozások és fedősztorik története, amelyekben jól elvan egymással a maláj mee goreng egy gözleme spenóttal és fetával, a marhák marhája, a churrasco, a hazai tájakon formabontó áfonyás csirkecomb mazsolás-sáfrányos rizzsel, vagy belépőként egy Szent Jakab-kagyló ceviche maracujaszósszal. ¬ Ligeti Nagy Tamás