Társasviszonyok

„Abban bízom, nem tart sokáig a bizonytalanság, és dolgozhatunk. Ez a negyedik évünk, hogy alig van munkánk. Már nem arról van szó, hogy 30 ezer szakképzetlen munkás elhagyta az ágazatot, hanem arról, hogy szakembereket, mérnököket építhetnek le a megrendeléshiány miatt” – adott gyors látleletet az építőiparról Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Ma még jó hírnek értékeli, hogy a kormány még ebben a hónapban kidolgozza a Wekerle lakásépítési programot, illetve október végéig felülvizsgálja a kiemelt lakásépítési beruházásokat, hogy azok megfelelnek-e az előbbi kritériumainak. „Az ágazat 140 ezer vállalkozásából 136 ezer tíz főnél kisebb, ők eldolgozgatnak a lakosságnak, a többieket viszont – ha a Bayer Construct csődjéhez hasonló tömeges jelenségektől nem is kell tartani – megüti, ha sokáig állnak a nagy lakóparkprojektek – magyarázza. 

Mindezt az EBI szakértő cég legfrissebb építésaktivitási jelentése is igazolja. E szerint idén a második negyedévben a magasépítési szektorban a kivitelezési fázisba lépett projektek értéke nem érte el a 350 milliárd forintot, ami 2021 óta a második legrosszabb negyed­év. A visszaesés fő oka a magasépítéseken belül a társasházi lakásépítések megtorpanása, a második negyed­évben 100 milliárd forintnyi startolt csak el belőlük.

Márpedig a Tisza-kormány friss lépései egyelőre nem csökkentik sem az építőipar, sem a lakásvásárló közönség aggodalmait. A kiemelt beruházásoknak ugyanis nemcsak a státuszuk szűnhet meg, hanem még a fennmaradásuk esetén is elhúzódhat az engedélyezésük. Koji szerint viszont az építőiparnak gyors megoldás kell, hisz „mégiscsak 380 ezer ember megélhetéséről van szó”. Az építési törvény módosításáról a minap nyújtott be javaslatcsomagot a kormány az Országgyűlésnek. Az Otthon Start program szerinti építkezések esetében például, ahol még nincs meg a jogerős építési engedély (a 33 futó projekt kétharmada ilyen), az év végéig nem is lehet azt kiadni, hiába zajlik le a felülvizsgálatuk novemberig.

Az épületek fenntarthatósága szempontjából kifejezetten hasznos – még ha lassító tényező is –, hogy ha egy kiemelt építkezésnél környezeti vagy természetvédelmi szabályok miatt hatósági eljárás indul (hivatalból vagy bejelentésre), értesíteni kell az építésügyi hatóságot. Amíg az eljárás folyik, építési engedély nem adható ki, ha pedig kiderül, hogy jogsértés történt, akkor „a jogsértő állapot megszüntetéséig, de leg­alább a döntés véglegessé válásától számított hat hónapig” nem lehet az engedélyt kiadni.

„A kiemelt beruházási státusz átfogó felülvizsgálata egyértelműen a fenntarthatóbb és átláthatóbb várostervezés felé mutat. Bár a szigorítás rövid távon vélhetően szűkíti az engedélyezett fejlesztések körét, hosszú távon a piac tisztulását és a minőségi, a helyi infrastruktúrába jobban illeszkedő projektek előtérbe kerülését eredményezi” — mutat rá Pélyi András, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője. Az otthon startos beruházások ugyanakkor 20–25 ezer, az eredeti paraméterek alapján megfizethető új lakást eredményeznének, ha megvalósulnának, ami a duplája a 2025-ben használatba vett új otthonoknak. Ha a felülvizsgálat következménye az lesz, hogy egy részük nem épülhet meg, az komoly konfliktusokat okozhat a vevőkkel, miután – hangsúlyozza az OTP – a projektek többségénél érvényes engedély híján is zajlik az értékesítés, sőt néhányuknál a végéhez közeledik.

Az építőipar szempontjából lényeges ugyanakkor az Európai Unió Bírósága által hozott egyik döntésnek megfelelő változás. Utóbbi hatályon kívül helyezi azt a korábbi „vészhelyzeti” határozatot, hogy a kormány az ellátásbiztonság ürügyén megakadályozhatja a stratégiai jelentőségű nyers- és építőanyagok exportját, illetve elővásárlási joggal élhet. A módosítással megszűnik az export bejelentési kötelezettsége és az állam beavatkozási lehetősége. ¬ Gyenis Ágnes