Kamarai átvilágítás
Eltörlik a minden vállalkozás által kötelezően fizetett, havi 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. Miután a hozzájárulás közutálatnak örvend, az intézkedés pedig a költségvetésnek egy fillérjébe sem kerül, egy pillanatig úgy tűnhetett, szimpla populista lépés történt – ám hamar kiderült, hogy a kabinet selyemzsinórt küld a kamaráknak, különösen az országos Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK). A kabinet kamarai biztost jelöl ki az MKIK-hoz, hogy „minden közpénzt átláthatóan, felelősen és hatékonyan használjanak fel”. Kapitány István gazdasági miniszter szerint átnézik a kamarák minden állami megállapodását, minden funkcióját, minden állami támogatását. Ezt az MKIK még tudomásul vette, és a vezetőség kifejezte: kész az együttműködésre, „nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására és az ehhez kapcsolódó finanszírozásra”. A kegyelemdöfést aztán a miniszterelnök vitte be a sztrádakoncesszió felbontása tárgyában tartott tájékoztatón, ahol azt mondta: „A kormány is várja, hogy létrejöjjön egy megújult kamara, megtisztuljon, a politikai bűnözőket eltávolítsák maguk közül.”
A kormányfő nem nevezte meg, kire vagy kikre gondol. Az MKIK-t 2024 ősze óta vezető Nagy Elek szuverénebb – vagy legalábbis a szuverenitás látszatára jobban adó – vezető az elődjénél, a Fideszhez látványosan dörgölőző Parragh Lászlónál. Igaz, tavaly nyáron nem mulasztott el belépni az egyes számú Digitális Polgári Körbe. Majd az MKIK-ban lezajlott egy sikertelen palotaforradalom. Öt területi kamarai elnök Nagy Elek és az országos kamara operatív vezetésének lemondását követelte nyílt levélben. A levél aláírói az MKIK gazdálkodása mellett a kamarai rendszer egyre erősebb centralizációja ellen emeltek hangot – állításuk szerint nem először, ám mind ez idáig hatástalanul. A palotaforradalom hamar hamvába holt, a területi kamarák elnökeiből álló Területi Elnökök Kollégiuma (TEK) már másnap összeült: az ülésen a területi kamarai elnökök többsége jelen volt, és egyhangúlag bizalmukról biztosították Nagy Eleket és az MKIK vezetését.
A testület ezenkívül meghallgatta Csorbai Hajnalkát, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. leendő új igazgatósági tagját, aki egyben az MKIK Gazdaságfejlesztési Bizottságának új elnöki várományosa, valamint Krocsek Attila fintech szakértőt, a BlockBen cégcsoport vezérigazgatóját, akit a kollégium az MKIK pénzügyi alelnöki tisztségére javasol. Az új vezetők meghallgatására azért volt szükség, mert az MKIK vezetésében már a kormányoffenzíva előtt lemondásokkal/kirúgásokkal végződő konfliktusok alakultak ki. Nagy Elek még augusztus közepén bocsátotta el az állami Demján Sándor-tőkeprogramért is felelős MKIK Tőkealap-kezelő vezetőjét, Bánfi Zoltánt. Bánfi utóbb azt állította, hivatalos indoklást nem kapott, de Nagy informálisan jelezte: nem teljesítette az ő kívánságait olyan mértékben és olyan módon, ahogy azt elvárta. Bánfi szerint Nagy Elek korábban több alkalommal igyekezett befolyásolni az alapkezelő működését és támogatási döntéseit. Szeptember elején pedig Balog Ádám, az MKIK alelnöke, a Kavosz alelnöke és igazgatósági elnöke jelentette be, hogy lemond minden kamarai tisztségéről. Döntését érdemben nem indokolta, mindenesetre említésre érdemes, hogy Balog Bánfi főnöke volt az MKB Banknál 2015 után.
A kormánynak alighanem az is szúrja a szemét, hogy az MKIK jól keres a vállalkozásoknak nyújtott államilag támogatott Széchenyi-hiteleken. Az ezeket kezelő Kavosz tavaly 8,6 milliárd forint osztalékot fizetett az MKIK-nak. A Kavosz felerészt az MKIK, felerészt a Vállalkozások Országos Szövetsége (VOSZ) tulajdonában áll. A VOSZ irányítása egyelőre elemzi a helyzetet, és egyeztet a vezető testülettel és az MKIK-val – közölte a HVG-vel Perlusz László VOSZ-főtitkár. Összehasonlításképpen: a kötelező kamarai hozzájárulásokból az MKIK-nak tavaly 510 millió forint bevétele származott. ¬ Kovács Gábor
