Akinemoltegyszerre

Amerikában a republikánus hatalomátvétel után – jórészt ideológiai okokból, bár az oltás egészségügyi megítélése is változott azóta – elnöki rendeletben intézkedtek az oltatlan katonák rehabilitációjáról. A durván 1,3 millió fős hivatásos (a Nemzeti Gárdával úgy kétmillió fős) haderőből 8400 embert küldtek el, jóllehet ott a mentesítő egészségügyi körülményeket is elfogadták. A visszahívás mellé minden érintett személyre szabott bocsánatkérő levelet kapott, kompenzációként pedig az illetményüket kapták meg az azóta szerzett jövedelmük, a veteránoknak járó juttatások és a végkielégítésük levonásával. A 8400 fő arányaiban elenyésző a magyar számokhoz képest, ami a HVG becslése szerint a hivatásos és szerződéses állomány 5 százalékát tehette ki. Idén nyári adatok szerint Amerikában csupán 230-an tértek vissza. Itthon Ruszin-Szendi bejelentése szerint 51-en mentek vissza a honvédséghez a Bálnában tartott tájékoztatót követően, ám a miniszter együtt kezeli az oltatlanokat az állomány fiatalítására hivatkozva elküldöttekkel, s a HVG információi szerint a visszatérők zöme az utóbbi kategóriába tartozik. Ruszin-Szendi az augusztus elsején a Bálnában tartott tájékoztatóján – a HVG információi szerint – továbbra is kiállt a döntése mellett, ám azzal zárta mondandóját, hogy figyeli a nyugati, különösen az USA-ban zajló folyamatokat. Ennél láthatóan még nem jutott tovább.

A NATO-tagok haderői szinte egyöntetűen megváltak az oltást visszautasító emberektől, de nem vetették őket alá a magyarhoz hasonló fizetés nélküli kényszerpihenőnek. Észtországban szintén leszerelték az oltatlan katonákat, de ezt a döntést az észt közigazgatási bíróságok az alapvető jogokba ütközőnek ítélték. Lengyelországban eredetileg az egészségügyi dolgozók, a tanárok, valamint a rendvédelmi szerveknél és a fegyveres erőknél dolgozók számára írták elő a kötelező oltást, 2022 februárjában azonban úgy döntöttek, hogy ezt csak az egészségügyi dolgozóknál tartják fenn, 2021-ben pedig Litvánia határozott úgy, hogy nem ír elő kötelező oltást foglalkozási alapon. Európa-szerte abban voltak különbségek, hogy kiadták-e parancsba az oltást, és hogy milyen feltételekkel tették ki az érintetteket. Németországban például kötelezővé tették a vakcina beadását, így kötelességszegésnek minősítették annak elmulasztását, ám olyan országok is vannak, ahol csak korlátozások alá helyezték az oltatlan katonákat.