Hagyományos kezelés
Október elején életét vesztette az irkutszki Pestiskutató Intézet egyik 28 éves munkatársa, s nem hivatalos közlések szerint néhány nappal később egy másik kutató is meghalt. A hatóságok azt közölték, hogy második áldozat nem volt, az első, Darja Sipilova pedig ismeretlen eredetű tüdőgyulladás miatt halt meg. Több forrásból viszont olyan hírek terjedtek el, miszerint Sipilovával tüdőpestis végzett, és úgy fertőződött meg, hogy eltört az általa leejtett, élő baktériumokat tartalmazó kémcső. Ezt a verziót látszik megerősíteni, hogy az intézet valamennyi munkatársát, valamint a laboránsnővel érintkezett személyeket karanténba zárták, több irkutszki kórházban pedig látogatási tilalmat vezettek be. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) többször is hiába kérte az orosz hivatalokat, hogy adjanak pontos és részletes tájékoztatást az incidensről, a mai napig nem derült ki, pontosan milyen fertőzés végzett Sipilovával. Egy héttel a haláleset után a helyi hatóságok feloldottak minden korlátozást, Irkutszkban állítólag gyorsan elmúlt az első órákat jellemző pánik. Szakértők szerint akkor sem fenyegetett volna komoly járványveszély, ha az áldozat halálát valóban tüdőpestis okozta: a betegség eredményesen kezelhető antibiotikumokkal. Moszkva – azaz a Szovjetunió vagy jogutódja, Oroszország – hagyományosan igyekszik eltitkolni vagy csökkenteni a különféle balesetek és incidensek súlyosságát. Így volt ez 1983-ban, amikor a szovjet légvédelem által lelőtt koreai Boeing–747-es utasszállítóról állították Moszkvában azt, hogy az utasszállító gép sértetlenül elhagyta az ország légterét. Majd 1986-ban, amikor csak akkor derült fény a csernobili atomkatasztrófára, amikor a Skandináv-félsziget fölött megjelent a radioaktív szennyezés. 1957-ben egy Cseljabinszkhez közeli plutóniumfeldolgozó üzemben robbant fel egy nukleáris hulladékot tároló tartály, s a radioaktív szennyezés legalább kétszáz ember életét oltotta ki. A hatóságok a helyieknek nem árulták el, miért kellett több mint tízezer embert azonnal más helyre költöztetni. 1979-ben lépfene-baktériumok szabadultak ki egy szverdlovszki katonai laboratóriumból. Akkor mintegy hetven ember halt meg, Moszkvában évekig azt állították, hogy a helyi járványt romlott hús fogyasztása okozta. Legutóbb 2014-ben, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépének Kelet-Ukrajna fölötti lelövésekor próbálta meg Moszkva Ukrajnára hárítani a felelősséget.
