AzÖbölhullámain

Kiürült a szaúdi légtér nagy része e hét elején, miután a jemeni hutik az utóbbi több mint egy évtized legvéresebb támadását hajtották végre a királyság ellen. A rijádi King Khalid International Airportot ért szombati csapásban tizenhárman meghaltak és több mint háromszázan megsebesültek. A vasárnapi támadásban egy ember vesztette életét, és tucatnyian sérültek meg. A reptér – amely a dzsiddai után a második legforgalmasabb a monarchiában – felfüggesztette a működését, ami évek óta a legsúlyosabb légi közlekedési fennakadás Szaúd-Arábiában, miután az iráni háború és az üzemanyagárak drágulása így is megdézsmálta az ágazat profitjának jelentős részét.

A szaúdi infrastruktúra, olaj- és egyéb érdekeltségek ellen hónapok óta folyó huti támadások azonban az egész szaúdi gazdaságra súlyos csapást jelentenek. A válság miatt idén a szaúdi GDP 3,7 százalékos zsugorodását vetítik előre. Csak az utóbbi másfél hétben tucatnyi szaúdi repülőteret ért huti támadás, amelyek célja, hogy engedményeket csikarjanak ki Rijádtól a harcok által nyáron felborított tűzszünet feltételeinek enyhítésére. Végső soron annak elérése, hogy a királyság ismerje el az Irán által támogatott hutik jemeni térnyerését. Az iráni módszert követve a fokozatos eszkalációval azt is szeretnék elérni, hogy Rijád szüntesse be az általa támogatott és a nemzetközi közösség által is elismert – a hírek szerint az utóbbi napokban ellentámadásba lendült és területeket visszaszerző – jemeni kormányerőket segítő, egyre intenzívebb szaúdi légicsapásokat.

Mohamed szaúdi trónörökös azonban aligha fogadna el a királyság lágy alteste alatt egy ellenséges entitást, sőt a huti támadásra valamit reagálnia kell. A de facto uralkodó közben folyamatosan arra kéri Donald Trumpot, hogy közvetlenül is szálljon be a közel-keleti válság déli frontján, és bár az amerikai elnök immár fontolóra vette a kérést, a november 3-ai félidős kongresszusi választás előtt az USA valószínűleg nem lép be a harcokba. De utána is a hutikkal kötött tűzszüneti különalkuját kockáztatná, ami jelenleg garantálja az amerikai érdekeltségű hajók biztonságát. A Brent típusú olaj árának – az amerikai–orosz dízelügylet ellenére történő – újabb, hordónként 106 dollár fölé emelkedése azonban jelzi, hogy a világgazdaság sem tolerálja, ha a jemeni hutik hosszabb távon is megbénítják Szaúd-Arábiát, a világ legnagyobb olajexportőrét.