Óvatos optimizmus
Lassan kibontakozó gazdasági növekedést, mérsékelten gyorsuló áremelkedést, fokozatosan konszolidálódó költségvetést prognosztizál a Kopint-Tárki Zrt. és a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) konjunktúrajelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezete (az előbbit Palócz Éva vezérigazgató, az utóbbi Richter Sándor neve fémjelzi). A WIIW hangsúlyozza, hogy „az elmúlt 16 évben a Fideszhez köthető körökhöz került közvagyon és közpénzek értékére vonatkozó becslések igen széles skálán mozognak. Ugyanakkor a 10–20 ezermilliárd forintos nagyságrend reális becslésnek tűnik, ami a jelenlegi magyar GDP 12–25 százalékának felel meg.” Megállapítja, hogy a választások felbolydulást okoztak: a forint hosszú évek óta tartó leértékelődés után 8-10 százalékkal erősödött, a magyar állampapírok piaci hozama esett. A tízéves állampapírok referenciahozama a márciusi 7,17 százalékról májusra 5,65 százalékra, majd júniusra 5 százalékra csökkent, és néhány napig 5 százalék alatt volt – jellemzi a befektetők bizalmának látványos erősödését a Kopint-Tárki is.
A két kutatóműhely a magyar gazdaság kibontakozási esélyeit is hasonlóképpen látja: az idén 1,8, illetve 1,7 százalékos növekedés jövőre 2,5, illetve 2,6 százalékra gyorsul, a háztartások fogyasztása 2027-ben lassabban emelkedik, mint az idén, viszont a beruházások 5–5,5 százalékkal bővülhetnek. Ez régóta várt fordulatot jelentene, hiszen – mint a Kopint-Tárki megállapítja – a kormányváltással összefüggő közérzetjavulás eddig nem volt elégséges a beruházások élénküléséhez. A fogyasztói árak az idei év átlagában 1,8 százalékkal, jövőre 2,7 százalékkal emelkedhetnek, ebbe a Kopint-Tárki bekalkulálta az árrésstop megszüntetésének a hatását is; a WIIW ennél valamelyest meredekebb inflációs pályára számít. A bécsi kutatóintézet szerint a Magyar Nemzeti Bank az idén már nem változtat az 5,5 százalékos alapkamaton, a jövő év végére azonban 4,75 százalékra viszi le. A Kopint-Tárki óvatosabb, szerinte „a kamatcsökkentés feltételei adottak”, ám úgy véli, a Monetáris Tanács döntései nem jelezhetők előre.
Az államháztartási folyamatok megítélése mindkét műhelyt megdolgoztatta. Az új kormány 2026-ra a hazai össztermékhez viszonyított 7,5 százalékos uniós hiánymutatóval kalkulál, ehhez az első félévi 6,2 százalékos hiány után az év második felében 8,8 százalékos deficit tartozna – veti fel a Kopint-Tárki, amely a fő bizonytalanságot abban látja, hogy a módosított 2026-os költségvetés kiadásai között betervezett, közel kétezermilliárd forintos tartalékból mennyit fognak ténylegesen felhasználni. Palócz Éva csapata a kormányénál szerényebb, 6,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt jelez előre, a 2027. évi költségvetési törvényjavaslat 4,9 százalékos deficit-előirányzatát pedig teljesíthetőnek tartja. A következő évek fő feladatának a WIIW is a költségvetési konszolidációt tekinti, és úgy véli, az uniós támogatások enyhíthetik az ezzel járó megrázkódtatásokat, valamint sokat segíthet a korábbi, költséges presztízsberuházások felülvizsgálata és a közbeszerzések tisztaságának helyreállítása. Az államadósság az idei költségvetési megahiány következtében a tavaly év végén mért 74,6 százalékról a GDP 77,5–77,6 százalékára duzzad, ám jövőre már apad valamelyest – ért egyet a Kopint-Tárki és a WIIW.
