Mit árul el az összetevők listája?

Az összetevők listája nem árulja el, milyen illatú lesz egy parfüm, és nem is sorolja fel a receptúra minden összetevőjét. Nem tudjuk meg belőle, hogy a keverék mekkora része maga az illat, vagy mennyi benne az alkohol és a víz.

Egy törvényben megállapított követelmény csupán, amelynek lényege, hogy a vásárlók tisztában legyenek a potenciális bőrérzékenyítők jelenlétével. Az illatszergyártók az előírásokat betartva igyekeznek a lehető legkevesebb információt megadni a másolás kockázatának csökkentése érdekében.

Mit jelent pontosan a címkén olvasható "parfum" szó?

A parfum nemzetközileg elfogadott elnevezés. Olyan összetevők együttesét jelenti, amelyek biztonságosságát a szigorú nemzetközi előírásoknak megfelelően minősítették. A parfum bármilyen illatanyagból állhat, egytől akár 400 illatalapanyagig terjedően, és tartalmazhat természetes és szintetikus anyagokat vagy a kettő kombinációját.

Az EU-ban forgalmazott illatok és illatosított kozmetikumok rendelkeznek biztonsági tanúsítvánnyal, és a parfümök esetében dermatológiai vizsgálatokkal megállapított, biztonságos határértékeket vesznek figyelembe. Jelenleg az EU-ban érvényesek a legszigorúbb kozmetikai szabályok, amelyeknek a világ legtöbb nemzetközi márkája is megfelel.

Van néhány extra nemzetközi szabályozás is. Például ahhoz, hogy egy brit illatot el lehessen adni Dél-Koreában, hitelesített dokumentummal kell igazolni, hogy mentes a kergemarhakórtól.

Miért van erre szükség?

A parfümiparban a formulák nem védhetők meg szerzői jogokkal vagy szabadalmakkal, ezért a „parfum” szóval igyekeznek lefedni a felhasznált anyagokat.

A parfümőrök tanulmányaik során persze megtanulják, hogy az illatokat az orruk segítségével és elemzés útján lemásolják – mint egy jól képzett képzőművész egy híres festményt. De egyetlen cég sem akarja megkönnyíteni a dolgukat azzal, hogy közzéteszi a receptúrát.

A másolatoktól hemzsegő iparágban azok az illatszergyártók, akik a rengeteg kreatív munka árán sikeres illatot dobtak piacra, meg akarják nehezíteni, hogy a riválisok felhasználhassák a formuláikat.

A titkok rejtegetésével csak az a probléma, hogy összeesküvés-elméletekhez vezethet. A parfümmárkák ugyanakkor felsorolják az összes allergént, és az iparágban használatos hivatalos neveket feltüntetve, tulajdonképpen a vegyi anyagok listáját teszik közzé. A cél, hogy aki allergiás a geraniolra, a tölgymohára vagy éppen a citrálra, tudja, melyik parfümöt érdemes kerülnie.

Természetes vagy szintetikus: melyik a jobb?

Azt hihetjük, hogy vegyületek csak a tisztítószerekben és a szennyező anyagokban találhatók. Csakhogy mindannyian vegyületekből állunk: a belélegzett oxigén is egy vegyi elem. A víz dihidrogén-monoxid vegyület, a tengeri só nátrium-klorid, a szódabikarbóna nátriumhidrogén-karbonát. Azok számára, akik nem ismerik ezeket a szakkifejezéseket, mindezek a kémiai nevek talán ijesztően hangzanak.

Minden természetes vagy szintetikus parfüm vegyületekből készül, amelyeket növények vagy emberek állítanak elő. A közhiedelem szerint a természetes anyagok biztonságosabbak, ez azonban tévedés. A növények azért termelik ezeket a vegyületeket, hogy segítsenek túlélni: odavonzani a méheket, és védekezni a penész, a baktériumok és a legelésző állatok ellen.

Az illatszeripar úgy teszi ezeket felhasználhatóvá, hogy kivonja őket a növényekből – így készülnek az illóolajok és kivonatok. Ezért vonatkoznak rájuk biztonsági figyelmeztetések. A parfümiparban az aromáik miatt használjuk őket, de az illóolajok fizikai és szellemi jóllétünkre ható tulajdonságaik miatt sokkal ismertebbek az aromaterápiából.

Miért különböző színűek a parfümök?

Egészen a közelmúltig szinte minden illat sárga volt: a halványtól egészen a sötétsárgáig. A természetes boróka-, a levendula- és a málnalevél-abszolútok sötétzöldek voltak, ám igen ritkák. Számos illatot megfestettek, mivel nem volt saját színük. A parfümőrök vásárlóik megnyugtatására lemásolták a természetes árnyalatokat.

A 20. századi parfümök általában maguktól voltak sötétebbek, mert az illóolajoknak és az abszolútoknak saját színük volt, így az 1980 előtt születetteknek oda kellett figyelniük, hogy soha ne fújják őket világos színű ruhára.

Manapság minden elképzelhető árnyalatban léteznek parfümök. A modern színezékek levegővel érintkezve oxidálódnak, így nem hagynak foltot a ruhán. Az ibolyaillatú parfümök sárga vagy zöld színűek voltak – most már lilásak; a rózsaillatok sárga helyett rózsaszínűek, és a tengeri illatok sem színtelenek vagy sárgák, hanem a kék árnyalataiban pompáznak.

Mindez csak a nagyobb cégek illataira vonatkozik. Ha kisebbektől vásárolunk, vagy kézműves parfümőrök által készített illatokat választunk, elképzelhető, hogy azok továbbra is levélszínűek lesznek, és foltot hagynak a ruhán.

A fenti cikk a Nagy parfümkönyv szerkesztett részlete. A kiadvány - amely közel 500 illatot mutat be - itt rendelhető meg kedvezménnyel.