A csecsemő a világot az érintés, ízlelés, szaglás, látás és hallás érzékszervein keresztül tapasztalja meg, amelyek már az anyaméhben fejlődni kezdenek. A külvilágból érkező ingerek kémiai anyagokat szabadítanak fel a szervezetében.
Ha biztonságban érzi magát, melegben van és jóllakott, jó közérzetet keltő kémiai anyagok termelődnek, például oxitocin és opioidok, és nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak érzi magát.
Ha megijed, akkor stresszt okozó kémiai anyagok szabadulnak fel, például adrenalin és kortizol, amitől szorongani kezd, és kibillen az egyensúlyából. Ez sírást vált ki, ami jelzés, hogy védelemre vágyik a megnyugváshoz.
Tapasztalatai révén elkezdi felfedezni, hogy mi okozza számára a biztonság érzését, illetve annak hiányát.
Mi jár egy baba fejében?
Az első, amit egy baba észrevesz, amikor megszületik, hogy már nem öleli körbe szorosan az anyaméh melege, rugalmas fala, a külvilág hideg, ő pedig védtelen. Első ösztönös késztetésével az érintésünket keresi, hogy újra biztonságban és melegben érezhesse magát.
Fejlett szaglásának köszönhetően gyorsan felismeri a bőrünk illatát, és meg is nyugszik tőle. Ha szoptatunk, az anyaméhben őt körülvevő magzatvíz ízét is felismeri. Az elmúlt néhány hónapban az anyaméhben hallotta a hangunkat, még ha tompán is. A babánknak már születése után jó a hallása, és azonnal megnyugtatja a beszédünk, amely ismerősen hangzik a számára.
A csecsemő fejlődését az evolúció úgy alakította, hogy azonnal vonzódjon elsődleges gondozójához. Figyelmesen szemléli az arcunkat, ami a kapcsolatfelvétel korai módja.
Mi jár a kisbabám fejében?
HVG Könyvek
Hogyan reagáljunk minderre az adott helyzetben?
Érezze biztonságban magát. Egy újszülött számára a születés sokkoló élmény. Kutatások szerint az anyaméh érzeteinek újrateremtése megkönnyítheti a külvilághoz való alkalmazkodást. Ne feledjük, nem kényeztetjük el, ha „túl sokat” ölelgetjük. Inkább biztonságérzetet adunk neki élete legvédtelenebb időszakában.
Segítsünk, hogy megtalálja a kezét. Az anyaméhben hetek óta az ujjait szopja, hogy megnyugodjon. Ha a kezét a szájához emeljük, az segít újra megteremteni számára ezt a biztonságérzetet.
A szerzőkről
Tanith Carey brit újságíró és szerző, aki a szülők előtt álló legnagyobb kihívásokkal foglalkozik, és kutatásokon alapuló, gyakorlati tanácsokat ad. Tíz könyve jelent meg, amelyeket húsz nyelvre fordítottak le, és amelyek világszerte széles körű médiafigyelmet kaptak. Magyarul eddig a Mi jár a gyerekem fejében? és a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvei jelentek meg.
Angharad Rudkin klinikai szakpszichológus, a Brit Pszichológusok Szövetségének tagja. Huszonöt éve dolgozik gyerekekkel, kamaszokkal és családokkal.
Angharad Rudkin klinikai szakpszichológus, a Brit Pszichológusok Szövetségének tagja. Huszonöt éve dolgozik gyerekekkel, kamaszokkal és családokkal.
Mit tehetünk hosszú távon?
Viszonozzuk a tekintetét! A baba figyelmesen szemléli az arcunkat a születést követő órában, és amikor éber. Tartsuk fenn a szemkontaktust, és beszéljünk hozzá mosolyogva. A szemkontaktus révén tudatjuk vele, hogy fontos számunkra.
Beszéljünk hozzá folyamatosan! Már nem sokkal a születése után abba az irányba néz, amerről hallja a hangunkat. Folyamatosan tudassuk vele, hogy jelen vagyunk: énekeljünk, olvassunk neki, és beszéljünk hozzá, akkor is, ha még nem érti a szavakat.
Figyeljünk a túlterheltség jeleire! A külvilágból érkező sok inger, például a fény és a zaj, túlterhelő lehet a babánknak. Nyűgössé, síróssá válhat tőle, illetve elfordíthatja a fejét. Figyeljünk a jelekre, ha túlstimulálódott, és nyugodtabb környezetre van szüksége.
A fenti cikk a Mi jár a kisbabám fejében? című könyv szerkesztett részlete. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
