Odüsszeusz nem makulátlan példakép, hanem önmeghaladásra képes ember, aki néha utat enged az ösztönöknek – de hol vagyunk mi a hős történetében? Az új Nolan-film apropóján a hőseposz fő pszichológiai üzeneteit vette végig Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner.
Csak idő, elhatározás és őszinteség kérdése, hogy ellenállóvá és mélyebbé tegyük a kapcsolatunkat. Erre jöttünk rá, amikor kipróbáltuk L. Stipkovits Erika párkapcsolati kártyacsomagját, amellyel a közös erőforrásaink összegzésétől, az egymásra való ráhangolódástól egészen a szenvedély elmélyítéséig juthatunk.
Mintha a csúnyaság lenne a legrosszabb dolog, ami egy nővel történhet – ennyire rettegnek az emberek őszintén megnyilatkozni mások külsejéről. De miért kezeli ilyen rosszul a szépséget a társadalom, miért élhetnek a szép emberek VIP-életet, és miért a szépségranglétra alapján ítéljük meg még önmagunkat is? Dajka Emőke pszichológus írása.
A 18. születésnapunkon hivatalosan felnőttek leszünk, de az agyunk erről mintha nem venne tudomást. Mi teszi tehát felnőtté az agyat, és mikor válik valóban éretté? Ezt mondják az elmúlt évek kutatásai.
A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.
Miért fontos, hogy hagyjuk a gyerekeket focizni vagy zombiapokalipszisben túlélni? Miért játszanak kevesebbet a mai gyerekek? Egy új kutatásban a leglegitimebb szakértőket kérdezték: magukat a gyerekeket.
Mit tudunk ma a lánycsecsemőkről, és mire érdemes figyelni szülőként, hogy ne a sztereotípiák, hanem a baba valódi szükségletei vezessenek minket? Hogyan hegesztjük a babákra tudtunkon kívül a nemi szerepeiket? Vida Ágnes pszichológus, kötődésterapeuta, „babapszichológus” írása.
Aki azt hiszi, tudja, hogyan kell elaltatni egy gyereket, az vagy blöfföl, vagy naiv. Az egész sokkal kevésbé a szülői stratégiákon, mint a szerencsén múlik - írja Apapara című könyvében Szél Dávid gyakorló pszichológus. Szerkesztett részlet.
Vannak veszteségek, amelyek a női identitás legmélyebb rétegeit érintik: a vetélés, a magzatvesztés, a meddőség, a kényszerű abortusz, egy sérült gyermek elvesztése vagy akár a válás is olyan gyászfolyamatot indíthat el, amelyet a környezet sokszor nem ismer el eléggé. Singer Magdolna gyásztanácsadóval, mentálhigiénés szakemberrel arról beszélgettünk, miért nem lehet a gyászt megspórolni, hogyan maradhatnak egyedül a nők a fájdalmukkal, és miért nem az a dolgunk, hogy megvigasztaljuk a veszteséget átélőt, hanem hogy teret adjunk a nehéz érzéseinek.
A gyermek születését követő első évben a partnerek kevésbé állnak közel egymáshoz – mutatott rá egy lengyel kutatás. Korábbi tudományos munkák arra jutottak, hogy a gyermekes párok párkapcsolati elégedettsége jóval meredekebben csökken az évekkel, mint gyerektelen társaiké.
Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?
Ahogy Európa több országában, úgy hazánkban is súlyos ápolóhiány van, Magyarországon ráadásul nagyon komoly rendszerszintű gondok vannak a pszichiátriai ellátással. Pedig óriási szükség lenne munkaerőre ezen a területen: tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kezelés során a jobbnak érzékelt terápiás kapcsolat együtt járt a rövidebb kórházi tartózkodással.
A hobbitok világában a pihenés, az evés, a tánc, a mulatság és a természetközeli élet nem jutalom, hanem alapérték. A mi világunkban viszont sokszor a munka, a siker, az elismerés és a pótolhatatlanság érzése válik a saját „drágaságunkká”, amelytől még szabadság alatt is nehezen szakadunk el. Szakács Anna pszichológus, coach A Gyűrűk Ura szereplőin keresztül mutatja meg, miért olyan nehéz megengedni magunknak a pihenést, és hogyan védhet meg az önismeret, az önelfogadás és egy jó társ attól, hogy teljesen elnyeljen a teljesítménykényszer.
Ezt bizonyítja egy minden eddiginél több adatot összesítő kutatás.
A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?
Az egyedülálló nőre a társadalom gyakran még mindig átmeneti állapotként, hiányként vagy gyanús kivételként tekint. Pedig nem mindegy, hogy valaki saját döntésből él pár nélkül, vagy azért, mert sorozatos csalódások, félelmek és kapcsolati minták tartják távol az intimitástól. Hammer Zsuzsanna és Róza Ráchel klinikai szakpszichológusokkal arról beszélgettünk, mikor lehet felszabadító az egyedüllét, mikor válik magánnyá, és miért nem a párkapcsolatnak kellene egy nő önértékelésének egyetlen forrásává válnia.
Hat hét futballőrület, éjszakába nyúló meccsek, eltűnő férjek és egyre hosszabb teendőlisták – sok családban így telik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Miközben a szurkolók számára a foci-vb az év legnagyobb sporteseménye, a párkapcsolatokban könnyen feszültséget okozhat a megváltozott napirend és a megnövekedő láthatatlan munka. De valóban a futball a probléma, vagy inkább az, amit felszínre hoz? Hogyan lehet ezt az időszakot úgy megélni, hogy ne a konfliktusokról, hanem a kölcsönös megértésről szóljon. Mit tehetünk azért, hogy a döntő sípszaváig ne egymás idegeit, hanem inkább a kapcsolatunk rugalmasságát tegyük próbára?
Amikor különleges autóra fáj a fogunk, bevallhatjuk magunknak, hogy nem csak maga a motoros, ilyen-olyan közlekedési eszköz vonz minket. Hatalmat akarunk érezni, ahogy mások előtt végiggurulunk, sőt ha tehetősek vagyunk, akkor részesülni a kocsi mítoszából is.
Felébredünk, és az okosóránk megmondja, hogyan aludtunk. Dolgozunk, és statisztikák mérik a hatékonyságunkat. Posztolunk, és számok jelzik, mennyit ér a figyelem, amit kaptunk. Csakhogy a testünk, a kapcsolataink, a kreativitásunk és a boldogságunk nem mindig fér bele ezekbe a mércékbe. Van, amit nem mérni kellene, hanem újra megtanulni érezni. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Mi lenne, ha megengednénk magunknak az aggódást – de csak egy meghatározott időpontban? Bár elsőre furcsán hangzik, a kognitív viselkedésterápia egyik legismertebb módszere éppen erre épül, és segíthet megtörni a szorongás és a túlgondolás ördögi körét. A szakemberek szerint ugyanis az agy gyakran összekeveri a problémamegoldást az aggodalmaskodással, ami hosszú távon csak fokozza a stresszt. Mutatjuk, hogyan működik a technika, amely sokaknak hozott már megkönnyebbülést.
