A mentális könyvelés, a fizetés fájdalmának kerülése, az önuralom hiánya csak néhány azon hibáink közül, amelyek miatt – még a leggondosabb beosztás mellett is – borulhat a kassza. Miért és milyen helyzetekben költünk az indokoltnál többet? Hogyan lehet ezt elkerülni?
Egy félrelépés, egy munkahelyi vétség, a fizetésünk vagy akár a Google-kereséseink: egészen különböző dolgokat tarthatunk titokban, de közös bennük, hogy folyamatosan mérlegeljük, mi történne, ha mások tudomást szereznének róluk. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus arról ír, mitől válik egy információ veszélyessé, miért olyan nehéz kontrollálni, ki mit tud rólunk, és hogyan alakította át mindezt a digitális világ.
A látás az emberi érzékszervek közül a legösszetettebb, és ennek fejlődése tart a legtovább. Születésekor a baba számára a világ még szürkének és homályosnak tűnik. Szerkesztett részlet a Mi jár a kisbabám fejében? című könyvből.
Ha egy férfi már viszonylag tisztába került önmagával, akkor jöhetnek a további kérdések, melyek komolyan befolyásolják a családalapítást. A probléma csak ott van, hogy tökéletesen készen úgysem leszünk sosem - mutat rá Szél Dávid gyakorló pszichológus Apapara című könyvében. Szerkesztett részlet.
Karrier, párkapcsolat, gyerek, ház, utazások: könnyű azt hinni, hogy ha kipipáljuk a sikeres élet jól ismert állomásait, elégedettek leszünk. Csakhogy nem minden cél, amelyet magunk elé tűzünk, valóban a sajátunk. Almási Kitti klinikai szakpszichológus arról ír, hogyan keverhetjük össze a saját vágyainkat a családi, társadalmi és környezeti elvárásokkal – és mi történik, amikor csak későn derül ki, hogy rossz irányba mentünk.
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
Meglepődés, düh, szégyen – csak néhány azok közül az érzések közül, amiket átélhetünk, ha megpillantjuk egy közeli rokon nevét az ügynökakták között. Hogyan vészeljük át az első napokat?
Kik voltak a besúgók, és miért jelentettek? Azontúl, hogy a nemsokára nyilvánosságra kerülő ügynöklistából megismerhetjük, hogy a családból bárki érintett-e valamennyire, rengeteg egyéb kérdés merül fel a beszervezéssel és annak pszichológiai hátterével kapcsolatban.
A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.
Egy házi kedvenc elvesztésekor szó szerint összetörhet a szívünk – derült ki, miután társállatgyász-szakértőkkel beszélgettünk a gyász egészségügyi tüneteiről. Nem meglepő, hogy a halottak napja körüli megemlékezésekben sokszor az egykori állatok is helyet kapnak. De mit tudunk erről a különleges kötődésről és magáról a társállatgyászról, miért tud ennyire fájni a kutya, a macska és a többiek véges léte?
Egyes kutatások szerint a horrorrajongókkal kapcsolatos sztereotípiák félrevezetőek: a műfaj kedvelői nem kegyetlenebbek vagy érzéketlenebbek másoknál, sőt, az átlagnál empatikusabbak is lehetnek. De vajon miért élvezik egyesek azt, amit mások nézni sem bírnak? Kis horrorpszichológia Halloweenre.
Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.
Érzékeny vagyok, empatikus, nagyon bele tudom érezni magam mások fájdalmába, és szeretek segíteni is – állítja az íráskurzusomon nagyjából minden ötödik nő. Aztán elkezdődik a tanfolyam, és a magát gyakorló empatának mondó hölgy csak magáról beszél, nem figyel a másikra, szinte le sem lehet állítani. Bihari Viktória író, humorista cikke.
Svájci és török kutatók vizsgálata szerint azoknak, akiknek gyerekkorukban volt képzelt barátjuk, felnőttként könnyebben érezhetik azt, hogy valaki van velük egy üres szobában.
Egy jó szakember nem keres állást – tartja a munkaerő-toborzói közhely. Mégis egyre elterjedtebb a LinkedInen az „Open to work” zöld jelvény, amely tudatja a világgal, hogy használója munkát keres. Minek tesszük ki magunkat, ha felvállaljuk, hogy munka nélkül vagyunk?
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?
Az okostelefon egyszerre segít kapcsolatban maradni másokkal és képes elvonni a figyelmünket azoktól, akik éppen mellettünk vannak. Kutatások szerint már az is ronthatja egy beszélgetés megélését, ha a telefon látható helyen van, a közösségi média hatása pedig erősen függ attól, hogyan és mennyit használjuk. Hogyan alakíthatunk ki olyan viszonyt a mobilunkkal, amelyben az eszköz szolgál minket, nem pedig fordítva? Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta írása.
Számíthat-e az, hogy lányokat vagy fiúkat nevelünk abban, hogyan öregszik később az agyunk? Egy amerikai kutatás meglepő összefüggést talált a gyermekek neme és a szülők időskori kognitív változásai között. A háttérben pedig valószínűleg nem egyszerű biológiai magyarázat áll.
Van, aki könnyen bízik másokban, és természetesnek éli meg a közelséget, míg más folyamatosan attól fél, hogy elhagyják, vagy éppen akkor kezd távolodni, amikor egy kapcsolat igazán közelivé válna. A kötődés alapjai már csecsemőkorban formálódnak, de vajon mennyire határozzák meg későbbi kapcsolatainkat? És lehet-e változtatni azon, ahogyan másokhoz kapcsolódunk? Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta írása.
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnokként nagyon korán megtapasztalta, milyen az, amikor a teljesítmény szinte összenő azzal, amit saját magáról gondol. Egy rosszul sikerült világbajnokság kellett ahhoz, hogy felismerje: veszélyes, ha egy kudarc ennyire mélyre tudja küldeni. Azóta sokat változott a sikerhez, az egészséghez és saját határaihoz való viszonya, és ma már az is foglalkoztatja, hogyan lehet hosszú távon magas szinten teljesíteni úgy, hogy közben ne sérüljünk bele. Ezzel az interjúval indul a Pulzus új sorozata, az Élet, Út, Interjú, amelyben Gyárfás Dorka ismert emberek életútján keresztül beszélget arról, hogyan változunk az idővel, és hogyan alakul közben az, amit önmagunkról és az életünkről gondolunk.