Amíg a baba az anyaméhben növekedett, kevés volt a látnivaló. Olyan lehetett számára, mintha egy félhomályos szobában lett volna, behúzott függönynél. Mivel a sötétben fejlődött, a retinája – a szem hátsó részén lévő, a fényt feldolgozó sejtréteg – születésekor még fejletlen. Az agyban lévő idegi hálózatoknak, amelyek feldolgozzák a látottakat, szintén sokat kell még fejlődniük.
Ahogy az újszülött elkezd körülnézni új világában, a látvány stimulálni kezdi a látókérget, működésbe hozva ezt az összetett rendszert. Születés után a retinában lévő színérzékelő csapok is gyors fejlődésnek indulnak. Ennek következtében a világot homályos és monokróm helyett fokozatosan, körülbelül hat hónapos korára élesen és színesben látja majd.
Mi jár ilyenkor a baba fejében?
A retinája közepén lévő csapok, amelyek a színeket és a részleteket dolgozzák fel, még nem fejlődtek ki teljesen. A világot még homályosan látja, a szürke különféle árnyalataiban.
Kezdetben 20–30 cm-re lát, ami körülbelül akkora távolság, mint amikor lenézünk rá, a karunkban tartva. Ez segít neki kiszűrni a túl sok új élményt, és az arcunk megismerésére koncentrálni.
A retinája külső szélén lévő pálcikák jobban kifejlődtek, így az újszülött először az arcunk körvonalait veszi észre, amikor ránk vagy az arcához közeli új tárgyakra néz. Így tanulja meg felismerni a tárgyak alapvető alakját.
Mivel a szeme a szélekre fókuszál, a tekintetét vonzzák a kontrasztos minták, például a fekete-fehér, élesen elkülönülő csíkok.
Angharad Rudkin klinikai szakpszichológus, a Brit Pszichológusok Szövetségének tagja. Huszonöt éve dolgozik gyerekekkel, kamaszokkal és családokkal.
Hogyan reagáljunk erre szülőként?
Mutassunk kontrasztos színeket! Mivel a kisbabánk mindig a körvonalakat keresi, mutassunk neki fekete-fehér könyveket és játékokat, amelyekre könnyebben tud összpontosítani.
Segítsünk neki követni a tárgyakat! A kisbabánk szemében a fókuszt és a mozgást irányító izmok még gyengék. Amikor ébren van, segítsük elő a szemizmok erősödését: lassan mozgassunk előre-hátra egy játékot az arca közelében, hogy a szemével követni tudja.

Hosszú távon helyezzünk tárgyakat a perifériás látóterébe! Az új játékokat és a forgókat először ne közvetlenül elé, hanem kissé oldalra tegyük, így jobban látja őket.
Ahhoz, hogy a látása mindkét szemére egyformán fejlődjön, etessük mindkét oldalról, hogy mindkét szemét használhassa felváltva, amikor felnéz az arcunkra.
A baba szemének különböző intenzitású fényre van szüksége, és különböző távolságban lévő tárgyakat kell látnia, hogy jól kifejlődhessen a látása. Próbáljuk meg mindennap kivinni a szabadba, természetes fényre.
A fenti cikk a Mi jár a kisbabám fejében? című könyv szerkesztett részlete. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.