Fejér megye kiemelkedően szerepel a földpiacon. Erre utalnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai a tavalyi forgalomról. A 2011-ben eladott termőföld országos átlagára 567 ezer forint volt hektáronként, ehhez képest Fejér megyében 749 ezer forint jött ki, ezzel az élen végzett a megye. Az árnövekedés dinamikája országosan ugyan eltérő, de mindenütt volt emelkedés. A legnagyobb mértékben Veszprémben (14 százalék) és Bács-Kiskun megyében (13,3 százalék) nőttek az árak 2010-hez képest.

Fejérben - akárcsak az ország egészében - az járt jól, aki szántót adott el, hiszen a művelési ágak közül ebben lehetett elérni a legmagasabb árat. A NAV szerint országosan 592 ezer forintos átlagáron cseréltek gazdát tavaly ezek a kategóriájú földek. Az OTP Jelzálogbank most nyilvánosságra hozott Termőföld Értéktérképe szerint a szántóknál országosan 8-9 százalékos drágulást mutatnak az értékesítési statisztikák 2010-hez viszonyítva.

Földosztás út Somoskőújfalun (képünk illusztráció)

Fazekas István

A kormányfő szűkebb pátriájához tartozó kistérséget (Felcsút és Csákvár környéke, a Lovasberénytől északra, Székesfehérvártól északra és északkeletre fekvő területek) nézve megállapítható, hogy a tranzakciók nyomán kialakult hektáronkénti átlagár meghaladta a 750 ezer forintot. A súlyozott átlagár a megye más kistérségeinél itt jóval nagyobb, mintegy 20 százalék körüli értékben emelkedett. Az ezekben a kistérségekben eladott átlagos földterület településenként 1,5-2 hektár között mozgott az értéktérkép szerint.

Sokatmondó, hogy Fejér megye a tranzakciók számát tekintve a sor végén kullog, ugyanis tavaly - 15 megyével ellentétben - itt csökkent az adásvételek száma. Ez a lanyhulás részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt néhány évben már „elkelt” a jó területek jelentős része és eleve magasabb bázisról indultak. Itt sem szakadt meg azonban az az országos trend, miszerint az öröklés útján történt tranzakciók az összes tranzakciónak legfeljebb a 35-40 százalékát adják, a többség adásvétel alapján jut termőföldhöz.

Ugyan tavaly 4 százalékkal nőtt a teljes magyarországi termőföldforgalom, de manapság csak az vált vagy válik meg értékes földingatlanától, akinek feltétlenül szüksége volt-van a pénzre, a többség ugyanis az értéknövekedésre játszik, illetve eleve ezért vásárol – és nem csupán Fejérben. Az értéknövekedés tavaly országosan 7,7 százalék volt és a fejlődés töretlen. Erre utalt korábban az FHB is, amely az elmúlt 10 évre vonatkoztatva azt közölte, hogy az árak megkétszereződtek. A cég szakértői az OTP-hez hasonlóan úgy vélték, hogy kifejezetten jó üzlet mostanában a termőföldbe tenni a befektetni szánt pénz egy részét.

Az FHB becslése szerint az ország középső részén (Fejér is ide tartozik) és egyes nyugati megyék kistérségeiben a magas (35 vagy afeletti) aranykorona értékű földeknél már majdnem burgenlandi árakat lehet elérni, tehát akár 1,5-2 millió forintot is. Természetesen ez még mindig messze van az osztrák átlagáraktól (nem beszélve a dán vagy a holland értékektől), de a növekedés most megállíthatatlannak tűnik.

Az OTP szakértői kiemelték még, hogy az árnövekedést 2014-től jelentősen befolyásolhatja az Európai Unió mezőgazdasági politikájának (CAP) várható változása, illetve a magyarországi tulajdonszerzésre vonatkozó törvénykezés. Nem tudni például, hogy miként változik a földalapú támogatás, márpedig egy mezőgazdasági termelő – az értéknövekedésen kívül – ezzel is jelentős mankóhoz jut még egy ideig. Részben azért is, mert a forintgyengülés révén továbbra is magas árfolyamon kapják ezt a segítséget.

A hazai törvényi háttér most formálódik és különösen a haszonbérleti ügyek körüli küzdelmek miatt alakul ki vita az érdekcsoportok között. Feltételezhető, hogy további szigorításokkal akarják korlátozni a külföldiek földhöz jutását, de a birtokok koncentrációját ezzel aligha állítják meg. Az OTP elemzői erről nem formáltak véleményt, de elmondták: jogi lehetőség már most is van arra, hogy helyi tulajdonosok akár évtizedekre is bérbe adják földjeiket „másoknak”.