Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hogyan tovább?
Mintegy egy hónapos műszaki és kereskedelmi átvilágítás szükséges ahhoz, hogy felállítható legyen az a menetrend, amely a komplexum minőségi és műszaki hibáinak feltárása, majd a tervezővel való konzultáció után a legfontosabb lépéseket és ütemeket megadva, fokozatosan engedi át az épületet a fővárosiaknak és minden érdeklődőnek. Elsőként a kapcsolódó közterületeket adják át, a parkolóházat, ami nagyban hozzájárul majd a környékbeli parkolási gondok csillapításához, majd a kerékpárútat, ami szintén készen van már. Talán hamarosan be is jelentik a megnyitás várható időpontját is.
A Fővárosi Önkormányzat nemrég vette birtokba a CET épületét, miután a kivitelezők a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján átadták a fővárosnak. Az épületet Budapest új jelképeként képzeli el a városvezetés, úgy, hogy a hangsúlyok változnak, de a már aláirt bérleti szerződések érvényben maradnak – írja a turizmusonline.hu. Ez az épület minden, ami Budapestben nagyszerű: egyszerre építészet, gasztronómia, kultúra, design, művészet, régi és új, nosztalgia és innováció egyben.
A kulturális, gasztronómiai, kereskedelmi és közösségi központ újrapozícionálása azt jelenti, hogy nem pusztán egy lesz a sok bevásárlóközpont között, hanem a Budapestiekről, a Dunáról és Magyarországról szól – város- és országimázs-alkotó központról lehet majd beszélni. Ezt két dolog is indokolja: a hely kitűnő és Duna-közeli fekvése, illetve a díjnyertes épület építészeti megoldásai. Az eredetileg CET (Central European Time) elnevezést tehát vélhetőleg nem kell már sokáig észben tartanunk, hiszen nem Közép-Európa lesz a fő üzenet.
A terv az eredeti közraktárépületek mintegy 60 százalékát tartotta meg. Az északon átrium lefedésből induló, délre bálnafej formájúvá dudorodó bővítmény egyetlen a Duna hossztengelyével párhuzamos, dinamikus formát varázsol. Az átrium 3 szintes, és az eredeti tervek szerint kávézók, kereskedelmi egységek kaptak volna helyet benne. Az épület hátsó részén egy 1050 személyes nagytermet alakítottak ki, a Duna felé néző oldalon pedig egy 200 méteres sétány lesz, ami közvetlen lejutást biztosít a folyóhoz. Az épület mögötti nyitott terasz pedig a Nehru parkhoz fog csatlakozni.
A beruházó eredeti szándéka is az volt, hogy a bálna nem hagyományos értelemben vett bevásárlóközpontként működjön, hanem nagy hangsúlyt helyezett a központ kulturális életben játszott szerepére is. A tervek szerint az itt zajló kulturális eseményeket nem közpénzből kívánják megszervezni, így azok nem lesznek konkurenciái sem a Műpának, sem a Millenáris Parknak.
