Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Joós Eszter közleményében hangsúlyozta: a statikus szakvéleménye szerint nem bírja el a Jutasi út terhelését a belvárosi rehabilitáció során talált pince, ezért olyan műszaki megoldást keresnek, amely épségben hagyja a létesítményt, de egyúttal a közlekedésbiztonságot is garantálja.
A valószínűleg a 18. századból származó építményt szeptember 19-én találták meg Veszprém belvárosa alatt a belvárosi rehabilitáció kivitelezési munkálatai során. A pince egy 11 méter hosszú, négy méter széles főágból és hozzá kapcsolódva több, kisebb, alacsonyabb mellékágból áll. Becslések szerint 60-70 négyzetméternyi területen bukkantak elő a pinceívek.
Perémi Ágota, a Laczkó Dezső megyei múzeum régészeti osztályának vezetője az MTI-nek akkor azt mondta, a 18. század már nem régészeti kor, a kulturális örökségvédelmi hivatal pedig régészeti korokra ír elő kötelezettséget a múzeum és a beruházók számára. Ennek ellenére a múzeum újabb kori emlékeket is hajlandó feltárni a megfelelő feltételek biztosítása mellett.
A régészeti osztály vezetője véleménye szerint kár lenne veszendőbe hagyni az előbukkant pincesort, hiszen a barokk kor Veszprém történetében a legjelentősebb, akkor hozták létre a legfontosabb építészeti emlékeket. Ráadásul ezekről kevés az információ, mivel az elmúlt rendszerben régészeti feltárás nélkül építették meg a belvárosi Cserhát lakótelepet, amely alatt a Szent Ivánról (János) elnevezett templom és az azt körülvevő temető fekszik.
