Nem készülnek béremelésre az építőipari cégek, a minimálbér kötelező emelése viszont szigorúbb létszámgazdálkodásra késztet, az ágazat csökkenő jövedelmezősége ugyanis nem teremti meg a növekvő terhek fedezetét − mondta a Napi Gazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Az építőipar jövedelmezősége az infláció fele alatt van, az irreálisan alacsony vállalási árak, a termelői árak minimális emelkedése (az első 11 hónapban 2,2 százalék volt), a megbízások számának visszaesése miatt minden újabb teher kigazdálkodása gondot jelent.

A minimálbér-emelés a létszámcsökkentés, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás felé orientálja a vállalkozásokat, terjed a határozott idejű, egy-egy projekt megvalósítására szóló munkaszerződés, a nem saját alkalmazottakkal teljesítés. Összességében a bérterhek növekedése a kényszervállalkozások számának gyarapodását hozza magával, ez pedig az értelmetlen hosszúságú alvállalkozói láncokat erősíti, ami az egyik melegágya a lánctartozásnak.

A kkv-knak már tavaly gondot okozott az adóváltozások miatti bérkorrekció − volt, akinél ez 40-50 millió forintos pluszterhet jelentett −, ám a közbeszerzési piacon indulók kénytelen voltak ezt teljesíteni. Az intézkedés miatt sokan leépítették a cafeteriát, mert a két elemre már nem futotta – mondta a lapnak Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. Az építőipari cégek túlnyomó része a kötelező korrekciókon túl két-három éve nem emel bért, nem fizet se mozgóbért, se vezetői prémiumot a létszámleépítés elkerülése érdekében, de így is egyre kevesebben tudják kivárni a recesszió végét. Úgy látja, sokan az ágazati kollektív szerződésben meghatározott szintet sem tartják be, amit az ellenőrzés teljes hiánya miatt meg is tehetnek