Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A társasházak felújítása, hibák, károk kijavítása gyakran okoz konfliktust a lakók között, vita tárgya szokott lenni, hogy mit kell a társasház pénzéből fizetni és mire kell a lakástulajdonosoknak költeni. Mit fedez a ház biztosítása és mit nem? Kinek kell fizetnie, ha az egyik szomszéd lakásában keletkezett csőtörés miatt beázik az alatta lakó? Sokan nincsenek tisztában azzal, mire nyújt fedezetet a ház biztosítása, és sokan nem ismerik azokat a kiegészítő biztosítási lehetőségeket sem, amely révén kár esetén jelentős költségektől mentesülhet a ház.
A társasházi biztosítás együtt biztosítja a tulajdonosok közös ingatlan vagyonát, így akkor is biztosított a közös tulajdonba tartozó épületrész, építmény vagy melléképület, ha az egyes tulajdonosok nem rendelkeznek önálló lakásbiztosítással. Biztosítható a társasház tulajdonában lévő, közös ingatlan mellett a közös tulajdonban lévő ingóságok is. Már az alapbiztosítások is fedezetet nyújtanak az elemi káreseményekre, mint a tűzkár, viharkár vagy a földrengés okozta károk, emellett vonatkozik üvegtörés károkra, valamint épülethasználói felelősségbiztosítást is tartalmaz.
„Nem érdemes a társasház biztosításán spórolni, ugyanis ha jelentős kár keletkezik az épületben, biztosítás híján azt a lakóknak kell kifizetni. Ez általában vitákat szül egy lakóközösségben, hiszen az eltérő anyagi helyzetben lévő lakók közül nem mindenki tud vagy hajlandó a házra nagyobb összegeket költeni. Ha azonban megfelelő biztosítással rendelkezik a ház, az egyes lakásokra kötendő saját lakásbiztosítás összege is sokkal kedvezőbb” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.
Ha például az egyik lakásban keletkezett csőtörés vagy a tetőszerkezet megrongálódása miatt a lentebb lakó lakása beázik, az ingatlanban keletkező károkat a társasház biztosítása fedezi. Ráadásul egyszerűbb és gyorsabb a kárrendezés, mivel csak egy biztosító rendezi. Az épülethasználói felelősségbiztosítás pedig az olyan esetekre vonatkozik, amikor a társasház hibájából keletkezik másnak kára, például a tetőről lezúduló hó, egy letört faág vagy az ablakpárkányról leeső virágláda összetör egy autót vagy egy járókelő eltöri a lábát a ház előtt sétálva, mert csúszott a járda, akár jég, akár kiömlő folyadék miatt.
Az alapbiztosítások általában nem vonatkoznak például a betöréses lopás és rablás károkra vagy a rongálás okozta károkra, érdemes ugyanakkor kiegészítő biztosítást kötni például a közös tárolóban letett kerékpárokra vagy a ház fűnyírójára. Szintén kiegészítő biztosítás szükséges ahhoz, hogy ne a társasháznak kelljen saját költségére eltüntetnie a falról a graffitiket.
Elég egy rossz lépés a közös képviselő részéről, és ha gondatlanul járt el, jelentős károkat okozhat egy ház lakóközösségének. Erre is létezik ugyanakkor kiegészítő biztosítás, a társasházi közös képviselők, társasházkezelők, vagy lakásszövetkezeti tisztségviselők tevékenységére felelősségbiztosítás köthető. A társasházi biztosítás révén biztosíthatók például a felvonók is, amelyek az egyéni lakásbiztosításokban általában nem biztosíthatóak.
A tavalyi évben társasház biztosítás alapján rendezett károk több, mint felét a vezetéktörés és az abból adódó leázás miatt keletkező károk tették ki. Gyakori volt emellett még a felső szinti lakások tetőbeázás kára, de térítettünk a megrongált bejáratokra, lépcsőházakra is.
