A magasház építéséhez annak idején csaknem húszezer tonnányi anyagot használtak fel. Ennek körülbelül másfél-kétszerese lesz köbméterben a bontáskor keletkező hulladék.

Korábban felmerült, hogy senki nem vállalná el a feladatot, mert hasonló munka még nem történt.

Maros József, az épületet korábban megerősítő cég vezetője azt mondta, hogy nem hagyományos módon, de megoldható a bontás, méghozzá robbantás nélkül. Baranyában korábban mecseki bányaépületeket tüntettek el robbantással, de azok környezetében nem voltak lakások.

MTI / Kálmándy Ferenc

A magasházat már csak azért sem lehetne robbantani, mert olyan magas, nagyjából 30 méteres törmelékhalmaz keletkezne, amihez nem férnének hozzá a gépek. Eldönteni pedig azért nem lehet dél felé, a Megyeri térre, mert ott fontos városi közművek, víz-, gáz-, áramvezetékek futnak – mondta Áspán László, a Térhatás Kft. vezetője.

Áspán László annak idején részt vett az építésben, éppen ezért azt mondja: ugyanúgy kell elbontani, ahogyan felhúzták a toronyházat.

Vannak a bontásra műszaki megoldások: például szétnyírják a házat, remegtetéssel, vibrációval bontják el. Mindenképpen darut is fel kell majd állítani a munkához. A legnagyobb feladatot az épület falelemeinek leszedése jelentheti. Az épület szerkezete olyan ugyanis, hogy a belső pillérekre konzolokkal támaszkodnak a falak – magyarázta.

A házat felújítani azért sem érné meg a mérnök szerint, mert négy liftet kellene üzemeltetni a 248 lakáshoz, teljesen új fűtési megoldásokra és új hulladékgyűjtő rendszerre lenne szükség, valamint rengeteg új parkolóhelyre.

A magasházat 1974-ben kezdték építeni, ’76-ban költöztek be az első lakók. 1988-ban egy átfogó vizsgálat után kiderült, hogy veszélyes az épület, így a következő évben kiürítették. 2003-ban megerősítették a vázszerkezetét, de végül mégsem hasznosították újra. Idén kiadta rá a bontási határozatot a megyei kormányhivatal, de a munka kezdésének pontos időpontja még nincs meg – emlékeztetnek a cikkben.