Korábban fegyveres rablás miatt büntették meg a férfit a hatóságok, budapesti rejtőzködési helyén találtak gumilövedékes fegyvert, és indító berendezést is.
A Varsó–Lublin vasútvonal felrobbantása ügyében elfogott emberek pontos számát egyelőre nem közölték, arra hivatkozva, hogy az ügy folyamatosan változik.
Az akció következtében egy tehervonat kisiklott. A vasúthálózat az orosz háborús erőfeszítések szempontjából kulcsfontosságú, hiszen ezen keresztül jutnak el a frontra többek között az Észak-Koreából küldött lőszerutánpótlások is.
Az orosz titkosszolgálattal kapcsolatban álló ukrán állampolgárokat tartóztattak le, a gyanú szerint egy ukrán tulajdonú cég székhelyét akarták felrobbantani.
Ő a második ukrán, akit a német hatóságok gyanúsítása miatt, nemzetközi elfogatóparancs alapján egy európai országban őrizetbe vettek. Védője szerint a hazájában folyó háború miatt azonban jogellenes volt az őrizetbe vétele.
Az idei év elejétől fogva megcsappantak az orosz megrendelésre elkövetett robbantások és gyújtogatások az EU területén. Mit ronthattak el az Kremlben, és meddig tarthat ez az állapot? És hogy kapcsolódhat ehhez az, hogy Donald Trump nagyon szeretné megkapni a Nobel-békedíjat?
Húsz éve négy fiatal férfi szállt fel a londoni metróra a King’s Cross állomáson, és négy különböző irányba indultak el a szerelvényekkel. Nem sokkal később robbanások rázták meg a kocsikat, majd egy órával később újabb merénylet történt, amelyet egy piros emeletes városi buszon követtek el a British Museum közelében. A terrortámadásokban 52-en haltak meg, és több mint 700-an sérültek meg. A robbantásokat brit állampolgárságú, Nagy-Britanniában élő muszlim terroristák követték el, akiket az al-Kaidához kötöttek, közülük három pakisztáni, egy jamaicai származású volt. A 2005-ös londoni merényletsorozat dátuma a beszélt angol nyelv szótárának külön kifejezésévé vált: a 7/7-ről bármely további magyarázat nélkül mindenki tudja, mit jelent.