Van még hruscsovka, van még ezerszám! Panelprogram moszkvai módra

Hogy mi a hruscsovka? A padló és a mennyezet keresztezésére irányuló legsikeresebb micsurini kísérlet. A szakállas szovjet vicc poénja közelít a valósághoz: a Sztálin halála után, 1953-ban hatalomra került Nyikita Hruscsov pártfőtitkár által elrendelt lakásépítési programban készült lakások belmagassága néhány változatnál csupán 2,30 méter volt a sztálini időkben felhúzottak 3-4 méterével szemben. A népnyelvben a pártfőtitkárról hruscsovkának elnevezett házak minősége abban is elmaradt a korábban építettekétől, hogy szinte nem volt bennük hang- és hőszigetelés – az egyes lakásokat 8 centiméteres, a szobákat pedig 4 centiméteres fal választotta el egymástól. A kétszobás hruscsovka alapterülete például 44 négyzetméter volt, ebből 6 négyzetméter jutott a konyhára, a maradék a két szobára és a többi helyiségre – olvasható az e heti HVG-ben.

A hruscsovkákat  (a videón az építés folyamatát kísérhetik nyomon) 25–50 évre tervezték – a hatalomból 1964-ben eltávolított Hruscsov biztos volt benne, hogy az 1970-es évek végére megvalósul a kommunizmus, és megépülhetnek a proletároknak a szép, modern lakások. Mindebből azonban semmi sem valósult meg, és az 1991-ben szétesett Szovjetunió volt tagköztársaságaiban még ma is ezerszámra állnak a teljesen lepusztult állapotú lakótelepek. Bár fogyatkoznak a hruscsovkák, több helyen elkezdték felszámolni őket, egyelőre csak Szentpéterváron és Moszkvában dolgoztak ki programot valamennyi ilyen épület szanálására. A fővárosi program fogadtatása, finoman szólva, ellentmondásos. De miért nem akarnak az emberek szép, korszerű, tágas lakásokba költözni? Válaszok a HVG hetilap friss számában.