Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Hogy juthattak szociális bérlakáshoz a gazdagok? Úgy, hogy a városi tanács elrendelte: minden harmadik új lakás legyen szociális bérlakás. Ily módon 9000 szociális bérlakás áll a 400 ezres város szegényeinek rendelkezésére. Csakhogy a szegények jelentős része nem jogosult szociális bérlakásra, mert nincsenek rendben a papírjai. Ezt kihasználva a gazdag svájciak, akik nem azért gazdagok, mert szórják a pénzt, szépen beköltöznek a szociális bérlakásba annak ellenére, hogy sem a vagyonuk, sem a keresetük nem teszi indokolttá ezt.
Akinek évi 200 ezer eurónál nagyobb a keresete, az költözzön ki a szociális bérlakásból! Ezt is tartalmazza a városi tanács rendelete Zürichben. Svájcban a megélhetés nagyon drága, de évi 200 ezres jövedelem itt is szép pénznek számít- írja a Le Figaro. A rendelet előírja, hogy csakis az jogosult szociális bérlakásra, akinek a jövedelme nem haladja meg a lakbér négyszeresét. Átmenetileg az is elfogadható, ha valaki hatszor annyit keres, mint amennyit lakbérre kifizet egy hónapban. De akinek a vagyona meghaladja az egymillió svájci frankot, annak úgy kell lelépnie a szociális bérlakásból, hogy nem ajánlanak fel neki újat. Így a 132 milliomosnak most új lakás után kell néznie Svájcban, ahol az ingatlanok is méregdrágák, úgyhogy nemigen lehet csodálkozni azon, hogy a takarékos milliomosok szociális bérlakásban húzzák meg magukat Zürichben, Svájc és talán egész Európa leggazdagabb városában.
