A 2018-ban értékesített nagyértékű ingatlanok jellemzően téglaépítésű társasházi lakások voltak; nagyjából felük új építésű, átlagos nettó méretük 194 négyzetméter, átlagos értékesítési idejük pedig 160 nap volt. Ez a téglaépítésű társasházi lakásoknál megszokott értékesítési időnél közel két hónappal hosszabb, a családi házakénál viszont valamivel kevesebb.

Budapesten a nagyértékű, 100 millió forintnál drágább ingatlanok harmada a II. kerületben kelt el. A II., XII. és a XI. kerületben történt a legdrágább adásvételek több mint fele (55%), míg az V. kerületben 10 százalék. A főváros többi kerületében elszórtan egy-két ezzel egyenértékű, vagy ezt az értékhatárt megközelítő adásvétel történt. Csaknem 180 millióért kelt el az V. kerületben, az Arany János utca közelében található hatszobás lakás. A kedvező fekvés és a szép belső kialakítás mellett az is vonzóvá tette az ingatlant, hogy majdnem a liftes ház legfelsőbb szintjén található.

Legnagyobb mértékben szokás szerint a lokáció határozta meg a vételárat. Jó példa erre az idén értékesített ingatlanok közül a legdrágább négyzetméteráron elkelt fővárosi ingatlan: az V. kerület szívében, a sétálóövezetben található használt lakásért négyzetméterenként 1,5 millió forintot fizetett a vásárló. A magas árat leginkább a lokáció és az egyedülálló kilátás indokolta, mivel a XIX. században épült társasház közepes állapotú lakása egyéb paraméterei tekintetében egyáltalán nem volt különleges – mondta Soóki-Tóth Gábor.

A vidéken legdrágábban értékesített lakásba Siófokon, az Aranyparton szeretett bele új tulajdonosa. Olyannyira, hogy tóparttól mindössze 100 méterre elhelyezkedő lakásért kereken 50 millió forintot fizetett ki az eladónak. A kétezres évek elején épült, háromszobás, földszinti lakáshoz egy 20 négyzetméteres terasz is járt, és nem utolsó szempont volt az sem, hogy a Balaton pár lépésre hullámzik.

Az abszolút árrekorderek fajlagos értékben vidéken sem feltétlenül a legdrágábbak. Az egy négyzetméterre vetített vételár tekintetében Budapesten kívül az agglomerációban fizették ki a legmagasabb négyzetméterárat társasházi lakásért. A budaörsi, 15 éve épült társasházban az egyszobás, erkélyes lakás négyzetmétere 708 ezer forintért cserélt gazdát. Vidéken a legmagasabb fajlagos áron szintén a siófoki Aranyparton kelt el egy háromszobás lakás, ott egy négyzetméterért 665 ezer forintot fizettek.

A panellakások ára elhelyezkedéstől függően kezdi beérni a téglalakásokét. Idén eddig a legtöbbet a főváros III. kerületében, a Római lakótelepen található lakásért fizettek. A 73 négyzetméteres, két teljes és két félszobával rendelkező lakás 38,5 millió forintért lett új tulajdonosáé. A legdrágább fajlagos áron viszont a Duna túlpartján, a XIII. kerületi Kárpát utcában kelt el panellakás. A felújított épületben 630 ezer forintot ért egy négyzetméter a vevő számára.

Az Otthon Centrum által közvetített adásvételek között Budapesten kívül Dunakeszin adtak legtöbbet panellakásért idén, összesen 25 millió forintot. A 74 négyzetméteres, teljeskörűen felújított, 2+2 szobás lakáshoz 3,5 négyzetméteres erkély is tartozott. A családi házak közül az idei első félévben a rekorder egy adyligeti villa volt: a 400 négyzetmétert is meghaladó alapterületű családi ház 270 millió forintért kelt el. A kifejezetten kisméretűnek számító, mindössze 54 négyzetméteres, kétszobás ingatlanért 981 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. Az ilyen adásvételek esetében nem ritka, hogy a magas árat a telek jó fekvése vagy az akár többlakásos épülettel történő beépíthetősége indokolja – mondta Soóki-Tóth Gábor.

Vidéken Pécs lett a rekorder, ahol egy családi házért 139 millió forintot fizettek ki, ami az Otthon Centrumnál az egyetlen 100 millió forintot meghaladó vidéki adásvétel volt idén ebben a kategóriában. A legkevesebbet egy Csepel-gyártelepen lévő téglaépítésű társasházért lakásért fizetett új tulajdonosa. Az apró, mindössze 19 négyzetméteres lakásért 6,6 millió forintot fizetett ki, igaz a földszinti lakás állapota erősen felújításra szorul, tehát még további költségekkel kell, hogy számoljon. Vidéken a legkedvezőbb áron egy Ózd farkaslyuki lakás kelt el. A 37 négyzetméteres, egyszobás, szintén földszinti lakásért mindösszesen 1,25 millió forintot fizettek, ami részben leromlott állapotának és a városszéli elhelyezkedésének volt köszönhető.

A panel kategóriában a negatív rekorder az a salgótarjáni lakás lett, amely megvételéért csupán másfél millió forintot fizetett új tulajdonosa. A 28 négyzetméteres, egyszobás, földszinti lakás szintén erősen felújításra szorul. A fővárosban a legolcsóbb panel egy angyalföldi 34 négyzetméteres garzon volt 11 millióért. Ez esetben a lakás árát jelentős mértékben csökkentette, hogy az ingatlan haszonélvezettel terhelt.

A fővárosban a legolcsóbb családiház-adásvétel Rákoshegyen volt, ahol a mindössze egyszobás ingatlanért 8,5 millió forintot fizettek ki, igaz az épület jelenleg lakhatatlan. Ennél is olcsóbban kelt el az Ózd külterületén található másfél szobás ház, amelyért új tulajdonosa mindössze 1 millió forintot fizetett.