„A vidéki választási forradalmat még talán erősebbnek is tarthatjuk, mint a városit” – jelenti ki a falvakban, kisvárosokban leadott szavazatokat elemző, a HVG számára készített írásában az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont két kutatója, Balogh Karolina és Kovách Imre.
Arról ír a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, hogy a választók úgy váltották le egyszerre a kormányt és a korábbi ellenzéket, hogy közben a Budapestet és a vidéket szembeállító narratívát is elutasították.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter gógánfai fórumán jártunk. A helyiek azt is elmondták, miért félnek a Tiszától a hármas számú veszprémi választókörzetben, és mit kaptak a 16 éve regnáló hatalomtól.
Ha nem arra figyelünk, amit Orbán Viktor mond, hanem arra, amit tesz, akkor egyre erősebb az érzet, hogy pártja már a korábbi fideszes bástyákban is utóvédharcot kénytelen vívni. Eközben Magyar Péter helyzete olyan, mint a focicsapaté, amely két góllal vezet, és már csak arra koncentrál, hogy ne hibázzon.
A Kaposváron kívül kizárólag kistelepüléseket magába foglaló somogyi 1. számú választókerület akár még meglepetést is okozhat a hagyományosan erős fideszes megyében, noha a zselici falvakat járva alig van nyoma, hogy létezik más jelölt. Pedig itt indul a titokzatos Tisza Péter is.
Mennyire befolyásolja életesélyeinket és viselkedésünket az, hogy hova születtünk? Hogyan alakult a társadalmi mobilitás az Orbán-rendszer alatt? Mekkora Magyarországon a középosztály, egyáltalán érdemes-e még társadalmi osztályokról beszélni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Huszár Ákos Az osztály hosszú árnyéka című könyve, amelynek a bemutatóján szociológusok beszélgettek annak legfontosabb állításairól.
Sokféle emberből áll össze a Tisza-tábora, a Fidesz-ellenesség terelte őket össze, de különböző elvárásokkal várják a kormányváltást. Vannak, akik állami gondoskodást, vannak, akik a demokratikus normák, a fékek és ellensúlyok helyreállítását várják. Mi lehet ennek a hosszú távú következménye? Vélemény.
Eloldalognak a helyi véleményvezérek a Fidesz mellől – mondja Kovách Imre, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki szerint az alapvető változások kulcsa, hogy válságba került a kádári kisemberre épített kormánypárti modell. A szociológussal az államot helyettesítő kliens-patrónus viszonyokról és arról is beszélgettünk, milyen megbélyegző tévhitek tartják magukat a vidékiekről a városiak körében.
Első alkalommal rendezték meg a Vidéki Vállalkozók Éjszakáját, ahol a vidéki vállalkozásokat díjazták egy sor kategóriában. Gesztenyefeldolgozón kívül többek között fiatal fűszerpaprikás, dinamikus méhész, hagyományőrző mangalicafarm, felelős autókölcsönző és fenntartható élményközpont is nyert.
Árbevételben a kétszer annyit produkálnak a fővárosiakhoz képest, nyereségben, hozzáadott értékben viszont elmaradnak tőlük a vidéki kkv-k. Részletesen bemutatjuk a vidéki kisvállalkozások helyzetét.
Az Év Vidéki Vállalkozója néven alapított kifejezetten vidéki mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló díjat a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség. A díjat először november 11-én, a Vidéki Vállalkozók Éjszakáján adják át.
Noha Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, hogy több száz olyan település van, ahol a túl sok betelepülő már gondot okoz, egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését – derül ki a HVG körkérdéséből. Bár több településen is érdeklődéssel vizsgálják a törvényt, hasznosságát és kockázatait illetően változatlanul vannak aggályaik.
Annak ellenére vesztette el a községekben magabiztos előnyét a Fidesz, hogy a kormány több programja, kampánya is kifejezetten a kistelepüléseken élőket célozta – mutatott rá a friss Medián-felmérés eredményeit értékelve Nagy Attila Tibor politikai elemző.
A kormány kocsmatámogatással, templomfelújítással és bankautomatákkal indult kampányba a kistelepülésekért. A stratégia szavazatokat hozhat, de a valódi vidékfejlesztéshez kevés. Községek sokaságában tettük fel a kérdést: mire lenne tényleg szükségük?
A társadalom felső harmada a butának tekintett falusi szegényekre hárítja a Fidesz negyedik kétharmadát, de óriásit téved: nem igaz, hogy a vidék a kormánypárt erős bázisa, annak minden társadalmi rétegben stabil szavazótábora van – mondja Kovách Imre szociológus, egy provokatív állításokkal teli, friss tanulmánykötet szerkesztője, és egyik szerzője. Minden, amit tudni lehet a mai magyar társadalomról, amely nem is olyan töredezett, mint gondolnánk.
Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.
Szeptember 29-ig látható Prágában a Matter of Art című művészeti biennálé aktuális kiadása, mely a kelet-közép-európai perspektívát hangsúlyozva elemzi újra a parasztság, a földművelés vagy a gyári munkások globális történetét. A kiállított anyagról Benedek Kata készített reflexív helyszíni beszámolót.
Több falugondnok is jelezte, hogy az önkormányzati választások után retorzió érte, amiért közéleti szerepet vállalt, esetleg elindult a regnáló polgármesterrel szemben, vagy ajánlóívet írt alá – tudta meg a Népszava.
Budapest és a vidék néha szinte mintha nem is ugyanaz az ország lenne – legalábbis a köztudatban biztosan ez a kép él, és a legtöbb választási térképre ránézve is ezt gondolhatjuk. Megnéztük a 2022-es népszámlálás szerdán kiadott számai között, mekkora a különbség főváros és vidék között, és bizony, óriási.
