Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Olyan elhagyott, kiöregedett település, ahol lényegében teljesen eltűnt a lakosság, kéttucatnyi lehet az országban. Az ötezer lakos alatti települések számaránya szembetűnő: ezek teszik ki a magyarországi települések 90 százalékát. A községek döntő többsége azonban ingatlanpiaci szempontból egyelőre fehér folt: az OTP Ingatlanpont szerint jelenleg nagyjából 200 olyan település van az országban, ahol egyáltalán nem adtak-vettek házat, ingatlant, és további 4-500 faluban legfeljebb 1-2 tranzakciót regisztráltak az elmúlt évben.
A Budapest környéki járásokban egyébként 10-20 százalékkal drágultak az ingatlanok 2017-ben, mely érdekes módon az Észak-Budához közel eső településeken volt a legvisszafogottabb. 2010-hez képest viszont csak 6 százalékot nőttek az négyzetméterárak, mely Budapest 79 százalékos drágulásával szemben elenyésző.
„Ha a kormány megnöveli a CSOK-ot az 5000 fő alatti településeken, még az is elképzelhető, hogy a jövőben önrész nélkül lehet majd lakóingatlanhoz jutni az érintett települések egy részén, ami lendületet adhat a vidéki ingatlanpiacnak” – fűzte hozzá Valkó Dávid, aki szerint elsősorban a vidéki nagyvárosok vonzáskörzetében élénkül majd a piac.
A Portfolio szerint, aki a főváros vonzáskörzetében kíván maradni, Csobánkát, Felsőpakonyt, Nagytarcsát, Pilisborosjenőt vagy Remeteszőlőst veheti elsőként célba, de nincs elérhetetlenül távol Nagymaros, Örkény, Inárcs, Monorierdő, Sződliget, Csemő, Kóka, Pilisszentiván, Dány és Délegyház sem.
