Az ingatlan korábban a házaspár csokos hitele miatt szerepelt a hírekben, a válás után a volt miniszterhez került, aki új párjával majdnem odaköltözött, de aztán mégsem.
Az elmúlt tíz év folyamán átlagosan másfélszeresére nőttek az uniós ingatlanárak, Magyarországon ugyanebben az időszakban ennél jóval nagyobb drágulást mértek.
Tankönyvi hátraarcot vágott Nagy Márton, a mutatványa pedig mindennél jobban jelezte, hogy a magyar gazdaság és költségvetés kilátásai sokkal rosszabbak az eddig közölteknél, jelentős részben azért, mert a kormány giga választási osztogatására egyszerűen nincs meg a fedezet. Ezt persze szakértők eddig is sejtették, csak most már, a nemzetgazdasági miniszteren keresztül, ezt maga a kormány is nyíltan beismerte.
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
Az összeg kisebb része vissza nem térítendő támogatás, nagyobb része kedvezményes hitel, de a lehetőség csak elméleti: nem mindenki lehet rá jogosult, és vannak kizáró feltételek is.
Hiába központi eleme a kormányzati kommunikációnak a családtámogatás, az egységesen elérhető juttatások továbbra is messze elmaradnak az EU-s átlagtól. Sőt, egyre hátrébb csúszunk az uniós rangsorban.
Soha ennyien nem érdeklődtek még a magyar internetezők közül a lakáshitelek iránt. Persze ez még mindig eltörpül ahhoz képest, hány embert érdekelt a Pride.
Azt mondja, a nők tele vannak szorongással az anyai szerepekkel kapcsolatban, megfeszülnek a családalapításban és -fenntartásban, és sokan nem kapnak ehhez megfelelő támaszt.
A kormány igyekezete ellenére egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, idén áprilisban minden idők legkisebb születésszámát mérték. „Nem lehet amellett szó nélküli elmenni, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon” – mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense, akit az okokról kérdeztünk. A tartós változás eléréséhez a kiszámíthatóbb családpolitika csak a kezdet lenne.
Rövid ideig gyengíti, hosszú távon viszont erősítheti az ingatlanpiaci keresletet, ha marad a magas infláció. Eddig a lakásárak gyorsabban nőttek, mint a bérek, de ez hamarosan megfordulhat.
Eddig a vételár 10 százalékát lehetett csak készpénzben kifizetni, a készpénzhasználat alkotmányos védelme nyomán a kormány most lazítana. Elemzők szerint ettől még nem fog nőni az igénylők köre.
CSOK, babaváró, munkáshitel – csak úgy repkednek a kormánytól a kamatmentesnek vagy vissza nem térítendőnek mondott támogatások, amelyekhez már a felvételkor gyereket kell ígérni, vagy a szülések után csökken a tartozás. Erre jön rá a családi adókedvezmény és az szja-mentesség, de mennyit nyerhet mindezekkel egy család? Végigszámoltuk a családtámogatási rendszert.
A miniszter egy 2017-es tűzesettel indokolta, miért vett 2021-ben állami támogatással egy jóval kisebb lakást egy luxus lakóparkban. Nagy Márton azt állítja – mivel az új lakásban nem élnek életvitelszerűen – a támogatásokat visszafizette. A miniszter családjának van még két lakása a szóban forgó társasházban. A miniszter sajtófőnöke szerint az egész magánügy.
Csokra vett lakást a miniszter, de nem költözött be, pedig ez lenne a szabály. Egy évekkel korábbi mélygarázsi tűzesettel próbált magyarázkodni. Maradtak még nyitott kérdések Nagy Márton csokos ingatlanügye körül.
Tűzeset nyomán utcára került család, évekig húzódó bizonytalanság. Csokról és adó-visszafizetésről magyarázkodik furcsa közleményében a nemzetgazdasági miniszter.