A fogvatartottak kötelező foglalkoztatásáról szóló jogszabály tervezet hosszasan sorolja, hogy milyen új munkákat kell majd a raboknak végezniük – írta a Napi.hu.

Nekik kell gépi és kézi földmunkával az építési területet előkészíteni, és a teljesen új épületet felhúzni, vagy a régit felújítani. A vakolás, padló- és falburkolás, tapétázás, üvegezés, ácsolás, betonozás, zsaluzás, vízszigetelés és a kőművesmunkák, valamint a festés és mázolás is a rabok feladata lesz, sőt, ipari alpinistaként is kell dolgozniuk.

Az indoklás szerint túlzsúfoltak a magyar börtönök, ezért új börtönöket kell építeni, ehhez pedig szükséges a tevékenységi körök bővítése. Jelenleg a 29 hazai börtönben mintegy 18 ezer embert tartanak fogva. A nemzetközi példák alapján az a tapasztalat, hogy önmagában a börtönépítés hosszú távon nem csökkenti a zsúfoltságot, mert a férőhelyszám növekedését követi a fogvatartottak számának emelkedése követi.

2015 márciusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a 100 százalék feletti túlzsúfoltság mérséklésére kötelezte Magyarországot. A kormány börtönépítési programjára akkor negyven település ajánlott fel térítésmentesen területet. 2018 elején mág arról volt szó, hogy nyolc új börtönt építenek. Az építőipari krízis azonban itt is éreztette a hatását: az első körben tervezett négy börtönre (az ózdira, a kemecseire, a csengerire és a hevesire) kiírt közbeszerzést érvénytelennek nyilvánították, mert a pályázók nem vállalták a munkát a kiírt áron. Az ezer férőhelyes kunmadarasi börtönt 7,9 milliárd forintból, a többi ötszáz férőhelyes börtönt pedig 3,9 milliárdból kellett volna kihozni.

Az új börtönökbe egyébként 667 – főként felügyelőnek jelentkező – munkavállalót iskoláztak be, 41 százalékuk pedig már le is szerelt, hiszen nincs hol dolgozniuk.