Szeptemberben közel 12 ezer tranzakció volt a hazai ingatlanpiacon, ennek jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adták. A kiköltözési hullám nem csak Budapestre jellemző, hanem szinte kivétel nélkül az ország többi nagyvárosára is. A Duna House (DH) 7 megyeszékhelyet – Győr, Szombathely, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Kecskemét, Debrecen – és azok agglomerációját vizsgálta meg az árváltozás és a vevői motiváció szempontjából.

Budapest után a legnagyobb agglomeráció Győr környékén alakult ki. Az elmúlt 20 évben óriási volt a kiköltözési arány, az agglomeráció lakosságának száma elérte a 180–200 ezret. Ezzel mondhatni, be is telt, és olyannyira megdrágult az agglomeráció, hogy most már jobban megéri beépíteni a városon belüli területeket – mint például Bácsa, Szitásdomb, Győrsziget stb. –, még akkor is, ha viszonylag nagy befektetést igényel. A DH szerint pont ezért, Budapesttel és az országos átlaggal ellentétben, Győrnél nem jellemző a kiköltözés.

Vas megyében azok a falusi CSOK-os települések népszerűbbek, amelyek nem feltétlen tartoznak Szombathely közvetlen agglomerációjába. Kifelé haladva ugyanis szélesebb a választék, ha valaki családi házat vásárolna, és ehhez a telekigénye is alapesetben nagyobb. Jelentős árkülönbség azonban nincs Szombathelyhez képest, csak kicsivel olcsóbbak a házak. A tavalyi évhez viszonyítva, általánosságban 10–15 százalékos áremelkedésről beszélhetünk, ami leköveti a megyeszékhelyen tapasztalt helyzetet, nagyobb ugrás csak a falusi CSOK-os településeken figyelhető meg.

Hat éve csökken Budapest lakossága, egyre többen költöznek ki az agglomerációba

Tíz év alatt húsz százalékkal nőtt Veresegyház, Gyömrő és Göd lakosságszáma is.

Székesfehérváron sokkal többen költöznek ki a városból, mint eddig bármikor. Eddig is sokan mentek volna kijjebb, de eddig nem volt rá lehetőségük. Az elmúlt két évben – mióta megjelent a piacon a Babaváró – 70 százalékkal megemelkedtek az árak, nem csak az agglomerációban, de közel ekkora mértékben a városban is. Tavaly 15–20 százalékkal, vagyis nagyságrendileg 2-3 millió forinttal lehetett olcsóbban lakáshoz, házhoz jutni. Ma már 20 millió forint alatt nem találni ingatlant a kínálatban.

A budapestihez hasonló kiköltözés hullám nem olyan intenzív Pécs környékén, de azért ott is nőtt a kiköltözők aránya. Igaz, Pécsett és az agglomerációjában az elmúlt 2 évben közel 30 százalékos növekedést mértek, míg a baranyai megyeszékhelyen ez az arány még magasabb volt. A megyeszékhelyen a családi ház olyannyira megdrágult, hogy nagyon szűk réteg tudja megfizetni. Egy jó környéken lévő, normál állapotú és méretű házat 60–70 millió forinttól lehet megvásárolni, az agglomerációban viszont ugyanez a típus már 30 millió forinttól elérhető.

A vevők, akik az agglomerációban gondolkodnak, akár 20–25 km-es vonzáskörzetben is hajlandóak lennének kimenni. Kozármisleny, Keszü, Hosszúhetény, Pellérd, Bogád a legnépszerűbb települések, ahol a drágább, újszerű házakat is igen felkapottak, de ennél messzebb, Komló, Mánfa, Mecseknádasd környékén még olcsóbb lehetőségeket is találnak az emberek.

Szeged agglomerációjában Deszk, Szőreg, Klárafalva, Sándorfalva, Kübekháza, Újszeged a legnépszerűbb települések, ahol főleg kisházakat keresnek az ügyfelek. Itt általánosságban 8 százalékos emelkedésről lehet beszélni, ami hasonló mértékű a szegedi árváltozáshoz. Ma már 10–15 millió alatt semmit nem kapnak a vevők, még vidéken sem. Olyan nagymértékű a kiköltözési hullám, hajlandóság, hogy a belvárosi lakásokat szinte nem lehet eladni.

A különböző állami támogatások révén főleg a fiatal párok költöznek ki Kecskemét agglomerációjába. Ezeken a településeken főként régebbi, felújításra váró házak, Kádár-kockák, vagy tanya jellegű ingatlanok találhatók. Jellemzően két típusú vevő választja ezt az alternatívát. Kecskeméten egy felújításra váró ház is 30–35 millió forintba kerül, míg az agglomerációban egy szépen karbantartott, régebbi típusú házat már 22–25 millió forintért is meg tudnak vásárolni az ügyfelek. Ezeknek az eladási ára 3 évvel ezelőtt minimum 30 százalékkal volt alacsonyabb. Kecskemét agglomerációjára jellemzőek a tanyás, lótartásra alkalmas épületek, amelyeket a németek és a hollandok is kedvelnek.

Debrecen környékén is a kiköltözés, igaz, a kínálat gyenge, kevesebb ingatlan található ezeken a területeken, de ugyanakkor az árak is kedvezőbbek – főleg a 30–40 km-es körzetben. Míg Debrecenben 50 milliótól kezdődik egy élhető családi ház a kertvárosi övezetben, addig vidéken alig harmadáért is elérhető egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező épület. Az árakat felhajtották a támogatások, főleg a falusi CSOK-os településeken. Van olyan község, ahol megduplázódtak az árak, de általánosságban 50 százalékkal nőttek az árak. A városban is 50 százalék feletti az áremelkedés, egy kisebb felújításra szoruló Kádár-kockát például 45 millió forintért lehet megvenni, míg két éve 30 milliónál kevesebbért is hozzá lehetett jutni. A debreceniek tehát vetekszenek a budapesti agglomerációs árakkal – olvasható a Duna House elemzésében.

(Képünk illusztráció)