Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A fővárosi agglomerációs inga többször is kilengett az elmúlt évtizedekben mindkét irányba: hol Budapestről kifelé igyekeztek többen, hol éppen a legsűrűbb belváros a vágyott cél. Az elmúlt években ismét az elvándorlás a jellemző, a főváros lakossága 2015 óta csökken – írja a Népszava.
A cikk szerint 2011 és 2021 között a jelenleg 11 790 lakosú Halásztelek népessége 29 százalékkal nőtt, de 20 százalék feletti gyarapodást produkált Veresegyház, Gyömrő és Göd is.
Az agglomerációba tartozó települések a járvány „nyertesei” közé tartoznak, közülük Érd, Nagytarcsa, Délegyháza Dunaharaszti és Szigetszentmiklós lakossága 1-8 százalékkal gyarapodott egy év alatt, amiben a Népszava szerint szerepet játszott a budapesti lakásárak meredek emelkedése is. Ugyanakkor megfordult a trend: az Ingatlan.com szerint míg Budapesten tavaly már alig nőttek az árak, addig a top tízes bevándorló listán szereplő településeken 14-23 százalékkal emelkedtek.
A Népszava szerint a főváros szétterülése hosszú távon káros, és a klímacélokkal is szembemegy. A településeken nő az útépítés és a közműfejlesztés iránti igény, de a kis lakósűrűség miatt ezek létesítési és fenntartási költsége sokkal nagyobb, mint Budapesten. A legsúlyosabb tünet azonban az állandósuló dugó: a településszerkezet szétterülése autóra épített életmódot jelent, amihez több jármű, út, beton kell.
