Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nyomozást rendelt el a fideszes vezetésű gyulai önkormányzattal szemben a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt – írja a magyarnarancs.hu. Az eljárás egy helybeli lakos, Strausz Róbert magánindítványa nyomán indult meg, aki szerint a helyhatóság nem kellő körültekintéssel és előnytelen feltételek mellett próbálta meg értékesíteni az egyik patinás iskolaépületét, amivel anyagi kárt okozott a városnak.
A 2008 óta üresen álló egykori 1. Számú Általános Iskola szecessziós stílusú, műemléki épületének eladásáról szóló javaslat 2017 októberében került a képviselő-testület elé. Akkor a kezdeményezést az összes fideszes képviselő megszavazta, a magát civil szervezetként meghatározó Gyulai Városbarátok két képviselője tartózkodott, a Jobbik és az Együtt testületi tagja ellene voksolt. Az önkormányzat végeredményben nyilvános pályázatot hirdetett. Egyetlen ajánlat érkezett a First School Vállalkozási Kft.-től, amely éppen akkor tért át mezőgazdasági társaságból szállodai szolgáltatásokra. A terv egy ötcsillagos szálloda kialakítása volt.
A cég jegyzett tőkéje a cikk szerint mindössze 3 millió forint volt, az idegenforgalom és a szálláshely-üzemeltetés terén pedig semmilyen gyakorlata, referenciája nem volt. Ráadásul az elmúlt öt évben nulla forint volt a bevétele, és csak halmozta a veszteséget.
A vevőnek öt éve volt a projekt elvégzésére, de nem látott hozzá a munkához, és a 475 millió forintról 400 millióra lealkudott ár három részletéből egyet sem fizetett ki az önkormányzatnak. A cég képviselője tavaly ősszel közölte, hogy az emelkedő energiaárak miatt nem akarják megvalósítani a beruházást, a cég pedig kezdeményezte a szerződés megszüntetését.
Strausz Róbert mindezekre alapozva tett nemrég feljelentést, amelyben azt írta: a cég pénzügyi adataiból látható volt, hogy sem kapacitása, sem tőkéje nem volt egy ekkora beruházáshoz. Az önkormányzat pedig a szerződésben nem kért semmilyen biztosítékot arra, hogy ha a vevő esetleg mégsem tudna az öt év alatt fizetni, akkor az épület állagmegóvása érdekében terheli-e kártérítési kötelezettség.
