hvg.hu: A jegybanki jelentésekből is tudjuk, hogy a lakossági hitelezés beleállt a földbe. Mennyire állt bele?

Sándorfi Balázs: Az ingatlanpiac meglehetősen gyengének mondható. A magas kamatok, drága hitelek miatt az ingatlanpiac lefagyott: alacsony a kereslet, ám ahhoz, hogy valaki ingatlant tudjon vásárolni, jellemzően el kell adnia meglévő ingatlanát. De ha nem tudja eladni, akkor ő sem tud vevőként megjelenni a piacon. Az ingatlanhitelezés visszaesése éves alapon 60-70 százalékos, ami azzal együtt brutális, hogy 2022 tavasza kimondottan erős volt a jegybank zöld hitele miatt. Február-márciusban valamelyest élénkült a hitelkereslet, köszönhetően a bankközi kamatlábak enyhe mérséklődésének, és annak, hogy a bankok közti verseny fokozódott, több pénzintézet hitelakciókat vezetett be.

Sándorfi Balázs

hvg.hu: Az FPKOSZ felmérése szerint nem csak a magas kamatok, de az infláció miatt sem pörög a hitelezés. Nem meglepő ez? Egy lakáshitel évtizedes döntés, nagyon más, mint hogy vegyek-e reggel kenyeret a boltban.

S. B.: Igen, a hitelfelvételi döntéseket erősen befolyásolják az infláció és a saját jövővel kapcsolatos bizonytalanságok. De nem meglepő, a háztartások havi bevételei általában adottak, a megélhetési kiadások azonban egyre csak nőnek.

Ha nem látszik, mikor áll meg az árak emelkedése, a háztartások nem tudják felmérni, a napi megélhetési költségeken felül mennyi pénzük marad egy hitel törlesztésére.

hvg.hu: Milyen inflációs szint az, ami már nem fékezi a hitelkeresletet?

S. B.: A lakosság inflációval kapcsolatos hangulatában fázisok várhatók, ahogy az áremelkedés üteme mérséklődik. Az első szint 20-15 százalék közt lehet, aztán amikor 15 százalék alá lassul, végül megnyugvást az egy számjegyű infláció hozhat. Fontos szem előtt tartani, hogy az áremelkedések érzékelése szempontjából az infláció havi változása fontosabb, mint az éves összehasonlítás. A kenyér ára áprilisban például már csökkent, ezzel együtt drágább az egy évvel azelőtti árához képest. Fontos továbbá, hogy az emberek a boltokban nem az inflációs adattal találkoznak, az egyes termékcsoportok inflációja pedig különbözik.

Hiába egy számjegyű a ruhaneműk inflációja, ruhavásárlás nélkül egy ideig elvagyunk, élelmiszert azonban muszáj rendszeresen vásárolni

– és az élelmiszerek inflációja kiemelkedően magas, bár áprilisban már stagnált. Fokozza az inflációval kapcsolatos rossz érzéseket, a bizonytalanságot, hogy Magyarországon sokkal magasabb, mint a szomszédos országokban vagy ami azt illeti, az unióban bárhol.

Reviczky Zsolt

Végül fontos tényező, hogy alapvetően a magyar lakosságnak csak kis része követi a kiadásait, kevesen vannak tisztában azzal, mire mennyit költenek. Magas inflációs környezetben nő a pénzügyi tudatosság – még ha valaki nem is vezeti a kiadásait applikációban vagy kockás füzetben, azt mindenki látja, hó végére mennyi pénze marad.

hvg.hu: Mi a helyzet a személyi hitelekkel?

S. B.: A személyi kölcsönök piaca stabilabb, mint az ingatlanhiteleké, van kereslet, és banki oldalról van finanszírozási hajlandóság. Ugyan válság van, de a munkaerőpiac feszes, elbocsátási hullám nem várható, így nem kell attól tartani, hogy az állásukat vesztett emberek tömegével nem lesznek képesek fizetni a törlesztőiket. A babaváró hitelek kihelyezése januárban bezuhant, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány decemberben az utolsó pillanatig lebegtette, fenntartja-e a programot, így sok volt az előre hozott hitelfelvétel. A decemberi 70 milliárd forintos új kihelyezés januárban 7 milliárdra zsugorodott. A babaváró szegmens most már kezd visszaépülni, de a korábbiakhoz képest még mindig fele fordulatszámon pörög.

hvg.hu: Mikor állhat helyre az ingatlanhitelezés?

S. B.: A FPKOSZ felmérésében megkérdezett közvetítők többsége 2024 második félévére, 2025 első félévére várja, hogy az ingatlanhitelezés eléri a havi 100 milliárd forintos volument. Ami még mindig nem csúcs, de már egy normál szint.

hvg.hu: Miért várják ilyen későre? A várakozások szerint a jegybank hamarosan elkezdi a kamatcsökkentést, év végén már az alapkamat is csökkenhet.

S. B.: A lakáshitelezés érdemi felpörgéséhez el kell érni a 6 százalékos kamatszintet. Ez előbb meglesz, mint a 100 milliárd forintos hitelezési volumen, a csökkenő kamatok hatása ugyanis csak eltoltan érvényesül. A havi hitelvolumen most 40 milliárd forint, szóval sokat kell bővülni a 100 milliárdos szint eléréséig.

hvg.hu: Vannak olyan eszközök, amelyekkel lökést lehetne adni a hitelpiacnak?

S. B.: A hitelezési folyamatok digitalizációja mindent egyszerűsítene és felgyorsítana – ez zajlik. A hitelezés felpörgetéséért szabályozói oldalról sokat lehetne tenni, a devizahitel-válság nyomán végrehajtott szabályozói reform után a magyar hitelpiac Európában a legszabályozottabb, szóval akadna mit módosítani.

Reálisan meg lehetne felezni egy lakáshitel felvételi idejét, ez sokat segítene.

A hitelkérelmi, hitelbírálati dokumentációkat egyszerűsíteni, szabványosítani kellene. Teljesen indokolatlan, hogy a jövedelmi és adósadatbázisokhoz csak a bankok férhetnek hozzá. Most a folyamat úgy fest, hogy az ügyfél a közvetítőnél hozzájárul a KHR-adatok lekéréséhez, a közvetítő ezt továbbítja a banknak, ő lekéri az adatokat, majd visszaküldi a közvetítőnek. Ez napokat visz el, miközben másodpercek alatt menne, ha a közvetítők – persze csak az ügyfél hozzájárulása alapján – közvetlenül hozzáférhetnének a KHR-hez. Rendszerszintű hátrány nem származna a közvetlen hozzáférésből, hiszen a közvetítők most is részesei a folyamatnak.

Fazekas István

hvg.hu: Egyeztetnek ezekről a javaslatokról a bankokkal, a szabályozó jegybankkal?

S. B.: Az FPKOSZ kapcsolatban áll a Bankszövetséggel, a jegybankkal, a kormánnyal, pozitív hangulatú, konstruktív egyeztetéseken vagyunk túl. Gyors átalakulásokra nem számítunk, a szabályozói változások hagyományosan hosszú időt vesznek igénybe. Javaslataink közt vannak olyan elemek, amelyek megvalósítása minden szereplőnek érdekében áll. És persze vannak olyan elemek, amelyek esetében nem esik egybe minden szereplő érdeke. A mi javaslataink alapvetően a hitelfelvevők, az ügyfelek pozíciójának erősítését célozzák, hiszen a közvetítő a hitelfelvevőt képviseli a folyamatban, az ő nevében jár el a különféle ügyekben.

hvg.hu: Felértékelődik-e a közvetítők szerepe most, hogy drágák a hitelek, a hitelfelvevők pedig kétszer meggondolják, milyen kölcsönbe vágnak bele?

S. B.: Igen, egyértelműen, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a hitelpiac lassul, nem az a helyzet, hogy a közvetítők jól járnának. Bármilyen válságban természetes, hogy lezajlik egy piaci koncentráció, vannak olyan szereplők, akik mennek, így akik maradnak, azoknak nő a piaci részesdésük. De a piac zsugorodása miatt a nagyobb részesedés nem feltétlenül jelent nagyobb volument. Egyébként az alacsony kamatok korszakában is szükség volt a közvetítőkre, a szakmának volt létjogosultsága, magas piaci hozzáadott értékkel dolgozik. De valóban, ez most hatványozottan igaz.

hvg.hu: A jövőben nőhet a közvetítők súlya, érdekérvényesítő képessége mondjuk a bankokkal, a jegybankkal folytatott egyeztetéseken?

S. B.: A közvetítők piaci súlya már most jelentős, hiszen a lakáshitelek esetében minden második ügyletben részt vesz közvetítő is. A babaváró kölcsönök esetében ez az arány 25 százalék, a személyi kölcsönöknél 10 százalékot közelít. Szóval utóbbi szegmensekben még bőven van tere erősödésnek.