Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Deloitte elemzése szerint az átlagos bruttó fizetések alapján Magyarországon tavaly – a 2021-ben mért 9,6 év után - már 10,2 évet kellett dolgozni egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője szerint a saját lakáshoz való hozzájutás feltételeinek romlása a legtöbb európai országban és nagyvárosban a bérleti díjak növekedését és a bérlakáspiac bővülését váltotta ki. A múlt év második felétől Magyarországon is a bérlakáspiac bővülését és a bérleti díjak dinamikus növekedését tapasztalták.
Európai viszonylatban Budapesten még mindig alacsonyak a bérleti díjak
A Deloitte Property Index 27 európai országra kiterjedő felmérése szerint legkevésbé Szlovákiában fizethető meg a saját lakás, azért ott 14 évig kell dolgozni. Ugyanakkor az Ausztriában épült új lakások a legdrágábbak Európában: tavaly négyzetméterenként 4925 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4800 euró), Franciaország (4639 euró) és Norvégia (4204 euró).
A bérelt ingatlanokért 2022-ben a legtöbbet Dublinban kellett fizetni: négyzetméterenként átlagosan 32,8 eurót. A 9,6 eurós budapesti érték a vizsgált 76 európai nagyváros közül a 28. legalacsonyabb, és a régiós országok fővárosaitól is rendre elmarad.
Magyarország a régiós országokhoz viszonyítva az új építési engedélyek, illetve az elkészült lakások számát tekintve sem áll túl jól. Míg például Lengyelországban 5,3 volt az új építési engedélyek száma ezer lakosra vetítve, addig itthon ez 3,62 volt tavaly. Ebből is csupán 2,12 lakás készült el ezer lakosra számítva Magyarországon, ami a vizsgált európai országok közül a negyedik legalacsonyabb adat.
Mindeközben Lengyelországban ugyanez a szám 6,31 volt, amely Franciaország után a második legmagasabb érték.
